Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS

A. nyugati falurész (Répáshuta), a „Hangyás" hutából települtek be a faluba 1926-ban, amikor az utolsó lakosok is elhagyták a huta területét. Az udvar a Hangyásnak nevezett falurészen, a patak és az út között terül el. A szabálytalan alakú udvar szélén áll a lakóház, egy csűr, faragóműhely és szín. A harmadik teleküpus, a szalagtelek a Kossuth utca déli házsorára és az újabban kialakított parcellák falurészeire jellemző. Ilyen volt többek között a Visranka, a nyugati pataksor végén, az Óriásnak nevezett falurész (a mai Rákóczi utca), amelyet Kutyaszorítónak, vagy/ Do kut'enek is hívtak. Továbbá a Dolina és a Singlar vagy Singlarska urch nevezetű helyek. Szalagtelkek vannak pl. a Rákóczi utcában, így a 10. számon is. A hagyomány szerint ez egy nagyobb telek része, amit 1903 után osztottak meg. Beépítésének módja az észak-magyarországi modellt követi: az udvart hátul keresztbe álló csűr zárja le és azon, annak szérűjén lehet a kertbe jutni. A Kossuth u. 39. számú ház telke a falu viszonylag régi területén fekszik, változadan formában ábrázolja az 1903. évi térkép is. Míg az előbbi porta gazdája földművelő életmódot folytatott