Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

BEVEZETÉS

nevében (Bükkszentlászló = Ohuta, Bükkszentkereszt = Ujhuta) szereplő huta kifejezések önmagukban is arra utalnak, hogy ezek a települések az erdőhasznosítás egyik sajátos formájaként, az üveggyártás meghonosodásával jöttek létre. Az üveggyártás nyersanyagszükséglete miatt az egy helyben történő termelés általában 40—50 évig rentábilis. A kis huták ezért vándorlásra kényszerültek, s a költözés irányát nevük megőrizte.

2 A hutatelepülések lakossága nemcsak üveggyártásra, hanem erdei munkákra is specializálódott, s ez a tevékenységi forma biztosította az egyes falvak továbbélési lehetőségét az üveggyártás megszűnte után, természetesen az erdőségeket birtokló uradalom gazdasági célkitűzéseinek megfelelően.

J A környezet, a táji adottságokhoz való alkalmazkodás jelenségeinek és változatainak mélyebb szerkezetét a komplex település- és gazdaságföldrajzi, történeti és néprajzi kutatások eredményei révén ismertethetjük meg. Sajnos ez idáig komplex interdiszciplináris kutatások nem folytak a Központi-Bükk falvainak vizsgálatára. A különböző tudományágak területén végzett és a tudományágak specifikumaiból adódó kutatások eredményeként eleddig a következő megállapításokra juthattunk: 1. Bak János 1932-ben írott tanulmányában

4 fogalmazódott meg először az ún. termelési övezetek alapgondolata. E szerint a Bükk fennsíkján specializálódott települések jöttek létre és funkcionálnak, míg a hegység déli lejtőjének völgyeiben főként mezőgazdaságból élő, elsősorban földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkozó települések alakultak ki. 2 Veres L., 1997. 47. 3 Veres L., 1982. 169-172. 4 Bak]., 1932. 12-13.