Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG

fejlődésnek indultak. Kizárt dolog, hog}/ a természetes szaporulat következtében rövid időn belül megduplázódott volna a lakosság. Inkább arról lehet szó, hogy az 1760-as évek végétől az egyre intenzívebbé váló erdőgazdálkodás hatására újabb és újabb betelepítésekre került sor. Ez a folyamat 1769-től 1807-ig nyomon követhető, éppen abban az időszakban, amikor teljes gőzerővel folyt az ó- és újmassai vasgyár, illetve a hozzájuk csadakozó vasverő hámorok építése. Miután az építkezések befejeződtek, illetve Répáshután kedveződenné váltak az üveggyártás feltételei, mindhárom településen nagyarányú népességcsökkenés következett be. A lakosság egy része a hámortelepülésekbe költözött, az üvegesek új munkahelyeket kerestek, de adataink vannak arra is, hogy többen