Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

kemencék. Egy valóságos erdei honfoglalás kezdődött el a Bükkben. A diósgyőri erdők kitermelése tervszerűvé és folyamatossá vált. Mária Teréziának köszönhető az erdők védelméről szóló első törvényünk megszületése, amely részleteiben napjainkig példaértékű. Az országos törvé­nyen alapuló diósgyőri uradalmi erdőgazdálkodási tervet Kneidiger András kamarai mérnök készítette el 1772­ben. 39 A kincstári birtokot kezelő szepesi magyar kamara egyetértésével Kneidiger száz egyenlő részre osztotta az uradalmi erdőségeket, és az egyes sávokat pontos év­számmal ellátva 1879-ig megjelölte a fakitermelés irányát. Rendkívül fontos volt az, hogy az erdőgazdálkodási terv kötelezővé tette a kiirtott erdőrészek újratelepítését. A Kneidiger-féle terv első változata csak a vashámor szük­ségleteinek korlátozásától tekintett el, vagyis egy nagy, folyamatosan az igények szerint kitermelhető erdőséget biztosított. Látva azonban, hogy az üveghuta működésé­hez is egy nagyobb erdőre van szükség, mint amit egy parcella nyújtott volna, ezért egy összefüggő, mintegy 8000 holdas erdőrészt biztosítottak a huta számára, ami legalább 20 évre biztosította az üvegkészítés létét. Simonides János nagy sikert könyvelhetett el akkor is, amikor az általánosnak tekinthető 3 éves bérleti idő he­lyett húsz évre sikerült az uradalommal megállapodni, rá­adásul kötött áron, évi 600 rajnai forint ellenében. A hosszú bérleti idő perspektivikus tervezésre adott le­hetőséget, biztosította a termelés folyamatos bővítését, modernizálását. 1775 augusztusára már állott az új üzem, amely 12 öl hosszúságú, 6 öl 2 láb szélességű volt. Az üveghutát a korábbi tűzeset ellenére ismét fából építették, és zsindellyel fedték a mályinkai, a kisgyőri és a felsőgyőri 39 Vö. Vereslő, 1995. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents