Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

hamuzsír elkészítésére az égetőkemencébe, amiből egy műveletnyi üveggyártási alapanyagot nyerhettek.

3

' Az újhutai üzem szakmunkásai is idegen származásúak voltak: Srajnner Venzel, Matiscsák Joseph, Fridiik Benedek, Bartos Gáspár és Ondró, Prácsik Antal, Biller Jakab, Flekács Mártony, Sir János. A név szerint megörökített szakmunkások közül csak néhányan dolgoztak az egykori diósgyőri üzemben, többségüket a Felvidék különböző üzemeiből verbuválta Sztraka Ferenc hutásmester. Úgy tűnik, hogy az óhutai mesterek egy része más vidékeken keresett jobb megélhetést. Egyesek közülük feltűntek a Károlyiak szelestyei hutájában és a nagyváradi püspökség üzemében is. A 18. századi magyarországi iparfejlődés és ezen belül is az üveggyártás ugyanis állandó szakembergondokkal küzdött. Az ipari vállalkozók vagy külföldről, vag}' pedig az ország más üzemeiből igyekeztek szakmunkásokat toborozni. Az üveghuták bérlői nagyobbrészt más, termelésüket szüneteltető üzemek szakembereit alkalmazták, nagyobb fizetséget ígérve csábították el azokat.

34 Újhuta felvirágoztatása 1774 után következett be, amikor Simonides János személyében új bérlő vette át az üveghuta irányítását. Az új bérlőnek sem indult könnyen a vállalkozása. Miután megkötötte bérleti szerződését, a huta „Véletlen tűztámadás" következtében leégett. Maga a hutásmester is tetemes anyagi károkat szenvedett, „...materiákban melly porrá lett többet mint 600 Rh forintokat." Ezen kívül — mint ezt a Borsod vármegyéhez írott segélykérésében megfogalmazta — „.. .aprólékon kívül 33 Vö. Veres L., 1995. 30-31 34 Veres L., 1995. 32.