Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

A lakodalom ideje általában a késő tavasz és a kora nyár volt. 0 Igen kedvelt nap volt a pünkösd. Mindig vasárnapra tették a lakodalmat, mert a szombat munkanap volt. A lakodalom nagy eseménynek számított a falvakban. Ohután és Répáshután 150—200 családot hívtak meg általában, vagyis az egész falut. Ujhuta-Bükkszentkereszten a település nagysága miatt ez már nem volt lehetséges, de itt is kitett 2—300 főt az egyes esküvőre meghívottak száma. A hívogatást a vőfélyek (dru^bd) végezték a lakodalom előtt egy héttel. Az ifjú pár vőfélyei közösek voltak. A fekete ruhába öltözött vőfélyeket a koszorúslányok {dru^icé) vasárnap reggel díszítették fel fehér és rózsaszínű szalagokkal és viaszvirággal. A vőfélyek számának megfelelő volt a koszorúslányok száma is. A vőfélyek felszereléséhez tartozott még a nádpálca is, ezzel kopogtak az ajtókon, engedélyt kérve a házba menetelre és a szobában ezzel ütögették meg a gerendát, hogy figyeljenek hívogató szövegükre, amelyet mindig az öreg vőfély (starsi druéçbd) mondott: „Tisztelettel és becsülettel engedelmet kérünk, hogy mink tisztelettel beléptünk a házba, mert mink küldött követei vagyunk a mi nagy urunknak (a vőlegény apja) XY a holnapi napon az Isten házába az oltári szentség előtt megesküsznek, és onnan kijövenvén a mennyegzői házhoz szíveskedjenek megjelenni egy barátságos ebédre és vacsorára." A vőfélyek szövegeinek jó részét különböző magyar nyelvű kiadványokból szedték és magyarul is mondták. A lakodalmakat a házaknál tartották. Kihordták a szobából mindent és a menyasszony, vőlegény mellett a legszűkebb 10 A répáshutai lakodalmat részletesen leírja Krupa A., 1984. 285— 302.