Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

TÁPLÁLKOZÁS

kás a bükki hutatelepülésekcn. Régebben az erdőn dolgozó férfiak számára készítették az asszonyok. A guba kétféle változatát ismerték. A kelet-szlovákiai származású családok a gunárnyak (bobal'ky) változatot részesítették előnyben, amelyet tiszta rozslisztből készítettek. A másik változat, a guba (kvaka) annyiban különbözött az előző ételtől, hogy a tésztájába krumplit is gyúrtak. Miután a tésztákat vízzel leforrázták, túróval, mákkal vag}

7 juhtúróval (brynáza) ízesítették. A csőrögét (krapné), ezt a négyzet formájúra alakított tésztát és a kör alakú fánkot (pampusky) farsang idején zsírban vag}

7 olajban sütötték. Répáshután a tarkedlit (dolky) az előző tésztához hasonlóan kelt tésztából készítették. Vélhetően a cseh—morva származású üvegesek feleségei honosították meg. A mákkal, lekvárral, túróval töltött tekercsek (zakrutáky) a nagyobb vallási ünnepek elmaradhatatlan, tradicionális kalácsai voltak. A vasárnapi ünnepi ebédhez sütött bukták (bukty, satocky) és rétesek {rétesé) már újabb keletűek voltak. Készítési módjukat a városokban cselédeskedő nők terjesztették el.

16 A tésztaféleségek másik csoportját a főtt tészták képezik. Ezeket magas kalóriatartalmuk miatt elsősorban a nehéz fizikai munkát végző férfiaknak készítették. Ha nem állott rendelkezésre elegendő főzőliszt, akkor a hiányzó lisztet nyers vagy főtt krumplival pótolták. A hétnek három napját tésztás napnak nevezték. A főtt tésztáknak három változata volt. Liszt, só, tojás keverékéből gyúrták keményre az egyiket. A másik csak annyiban különbözött, hogy lágynak hagyták. A harmadikhoz krumplit is tettek, s átmenetet képezett a szilárdsága az előbbi két tésztaféleség között.

17 16 Márkus M., 1984. 209-210. 17 Vö. Siska]., 2001. 102-103.