Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

pen nem áll összefüggésben. Indokolja a község nevének megváltoztatását az a körülmény is, hogy úgy a Bükkben, mint a Mátrában nagyon sok Huta elnevezésű község van, hogy könnyen összetévesztésre ad okot. Már pedig Ujhuta ma már olyan jelentékeny üdülőhellyé fejlődött, hogy fontos érdeke az, hogy más Huta elnevezésű községekkel összetéveszthető ne legyen. A Bükkszentkereszt elnevezésre jogalapul szolgálna egyrészt az, hogy a község nevéből kitűnne, hogy az a Bükk hegységben fekszik, másrészt, hogy a több évszázados római katolikus temploma a Szent Kereszt tiszteletére emeltetett".

57 A képviselő-testület dr. Rónaszéki Trux díszpolgár véleményét elfogadva, a belügyminisztériumnál kezdeményezte a névváltozást. A névváltozást már 1939. Szent István-napján megünnepelte a település elöljárósága. A falu fejlesztéséért végzett tevékenységük elismerését üdvözölték abban a bírói botban, amelyet Borbély-Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja adott a község bírájának, ifj. Hegedűs Lajosnak. Valójában a mintegy 150 centiméter hosszúságú, szentkoronás bírói bot csak részben volt elismerés. Inkább az államalapító Szent István halálának 900. évfordulója Borsod megyei eseménysorozatának egyik epizódját fedezhetjük fel benne. A főispán 150 szentkoronával ékesített bíróbotot készíttetett egy cserépfalusi faragóval, és minden megyei település bíráját megajándékozta e „hatalmi jelvénnyel".

58 Az új hutaiak névváltoztatási kérelmét 1940. február 16-án fogadták el. Ekkor jelent meg a miniszter rendelete, s ettől kezdve az egykori Ujhuta Bükkszentkereszt néven 57 Ujhuta község tanácsülést jegyzőkönyve, 1938. november 15. 58 Reggeli Hírlap 1940. február 17. sz. '