Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI
használásával a Hámori-tó mellett csodálatos környezetben felépítették a neobarokk stílusú luxusszállót, a Palota Szállót, a kor minden kényelmével felszerelve. A társadalom előkelő rétegei számára készült üdülőt - amelyben az 1930-as években több nagy sikerű filmet is forgattak — modern műúttal kötötték össze Miskolc és Eger felől. A műút Ujhuta közelében vezetett, és néhány kilométeres bekötőútra lett volna szükség a község bekapcsolására. Az elképzelés valóra válása után az Ohután át Diósgyőrbe vezető nagyon rossz szekérút helyett az új út válhatott Ujhuta fő közlekedési útvonalává. Az új út építéséhez 2000 köbméter kő kitermelését és helyszínre szállítását ajánlotta fel a település közmunkában, és magas állami méltóságok támogatását igyekezett elnyerni. A Vitézi Rend újhutai tagjai ösztönzésére 1930-ban „A képviselő-testület egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter úr őnagyméltóságát Ujhuta község díszpolgárává válassza. Ujhuta község ezzel óhajtja kimutatni háláját és szeretetét az ember iránt, ki a vitézeket és hadviselteket egy táborba tömörítette, a nemzeti hadsereget és annak szellemét kiterjesztette". 50 Vélhetően ez is komoly szerepet játszott abban, hogy néhány éven belül megépült a bekötőút és 1935-ben a Magyarországi Államvasutak gépkocsiüzeme már két autóbuszjáratot indított naponként Ujhutára. A község a hivatalos vármegyei megítélés szerint a két világháború között — az 1935—36-os évektől — az úthálózatot figyelembe véve is, szervesen illeszkedett a régió vérkeringésébe. A hivatalos vélemények szerint a vasútvonalak mellett az állami gépkocsijáratok (MAVAUT) vonalai a Bükk hegység belsejét is behálózták. 50 Újhuta község tanácsülés! jegyzőkönyve, 1930. február 11.
