Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

Bükkszentkereszt és környéke természeti szépségé­nek, földrajzi fekvésének és állatvilágának reklámozása a korabeli viszonyokhoz képest igen nagy intenzitással in­dult meg. Igyekeztek hírül adni, hogy a falu Magyarország legmagasabban fekvő települése, amelynek hőmérsékleti viszonyai mentesek a szélsőségektől. Tele hazai viszony­latban hosszú és hideg. A havas napok száma évente 25— 30 közötti, a hótakarós napoké pedig 40-60. A hóréteg vastagsága elérheti a 40—50 centimétert és ennek követ­keztében téli sportok űzésére igen alkalmas. A nyár hű­vös, az átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem lépi túl a 18 fokot. Az éghajlati és domborzati adottsá­goknak megfelelően a természetes növénytakaró minde­nütt erdő. A település magaslati fekvése különösen kedvez a bükkösök megjelenésének, de az erdők igazi jel­legzetességei a gyertyános-bükkösök, amelyekben megfi­gyelhetők a kőrisek, juharok, szilek, s kisebb foltokban a telepített erdei-, lue- és vörösfenyők. A híradások részle­tesen beszámoltak a környék gazdag növény- és állatvilá­gáról is. A hóolvadás után virít a bódító illatú farkas­boroszlán, amelyet a hóvirág követ, majd pillanatnyi késéssel a kék tavaszi csillagvirág. Tavasszal a hegyek oldalán össze­függő virágmezőt képeznek. A pirosló hunyor zöldes-piros bókoló virága, a leánykökörcsin, a kettikék, a fehér galambvirág a bogláros szellőrózsa és az árokpartok agyagos talaját borító aranysárga martilapu mellett olyan növényi ritkaságok is megtalálhatók itt, mint a fekete áfonya, a kockás kotuliliom, a turbánliliom, a szártalan bábakalács és sok-sok gyógynövény: szagos müge, székfű, ezerjófű, beléndek, tüdofű, zsálya, gyömbér­gyökér. Az erdőkben a Bükk jellemző nagyvadjai tanyáz­nak. A szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon és a róka mellett jelen vannak a mókusok, a pelék, a denevérek, a sünök, a menyétek és a cickányok. A gazdag madárvilág

Next

/
Thumbnails
Contents