Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

alatt, Diósgyőrtől mintegy 6 kilométer távolságban. A település 11 épületből állott, amelyek közül 8 volt lakóház, a többi pedig műhelyépület. A településről csak 1770-től létezik térképi ábrázolás, mely alapján egyértelmű, hog)/ Hutta a későbbi Óhutával, illetve az 1940-től Bükkszentlászló névre hallgató településsel azonos."

1 Az első bükki üveghutát egy magánvállalkozó építette az uradalom költségén, s használta mint bérleményt. A bérleti díj fizetése mellett köteles volt az alapító tőkét kamatostól visszatéríteni az uradalomnak. A bérlő csak az előállított termékek felével rendelkezhetett szabadon, a másik felét limitált áron be kellett szolgáltatni az uradalomnak. Ennek fejében az uradalom biztosította a huta működéséhez fa kitermelésére, szállítására és az üzem körüli kisebb építkezésekre a Bükk környéki jobbágyfalvak lakosságának robotmunkáját. Az üveghuta munkásait a bérlő toborozta és ő fizette bérüket. Ebből következően a munkások csak a bérlővel álltak jogviszonyban. A hutásokat nemcsak telepeseknek, hanem kiváltságokat élvező szakmunkásoknak is tekintették. 1735-ben a szepesi magyar kamara újból megerősítette a hutások jogait, amelyeket a letelepedéskor kaptak. A rendelet szerint a hutások „nem tekinthetők urasági szolgáknak, jogállapotukban különböznek a lakosság többi részétől." Nem kellett adót fizetniük és szabadon használhatták az erdei utakat. A mészégetéshez és az üvegkészítéshez szükséges fát szabadon termelhették ki.

22 21 Vö. Andreas Kneidiger: Charten von denen gesamten Diósgyőrén Kaál Woldungen, voraus die im Jahr 1776. von Kaál Ingenieur Andreas Kneidiger gesehene emtheilung zu ersehen. HOM. HTD. II. 241. 22 B.-A.-Z. m. Lt. Politicorum Actorum. Mat. III. fasc. I. fr. 1742. Hutarianque servi... 1735.