Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

régészeti feltárások során előkerült emlékanyag oszlatja szét. Czeglécii Ilona 1953—73 között végezte el a diósgyőri vár régészeti feltárását. Az ásatások során nagy mennyiségű üveglelet került felszínre. Az üvegtöredékek egy része kétségtelenül velencei üvegek használatáról árulkodik, azonban nagyobb részük magyarországi termékelőállításra utal. Az üvegtöredékek vegyelemzése alapján bizonyosra vehető, hogy a tárgyak Diósgyőr közelében készültek, mert olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a környéken előfordulnak. A ló. századi üveghuta helyét csak iparrégészeti kutatás dönthetné el véglegesen, s eddig csak találgathatjuk a működési területet, mint azt egy újabban megjelent dolgozat szerzője is tette: ,,A diósgyőri hutát a vár közelében kell keresnünk — víz közelében. A völgyben ott folyik a Szinva patak, valamint egykor bő vizűbb melegforrások is találhatók (ma Szent György néven ismertek). Ezek együttesen kedvező feltételül szolgáltak egy korai üveghuta építéséhez."

11 Megay Géza a két világháború közötti gyűjtései során idősebb adatközlőktől hallotta, hogy az üveghuta, az Ocskahuta Diósgyőr határában, a Blanka völgyben volt.

16 A 18. századi bükki üvegipar kialakulásáról a diósgyőri koronauradalom 1720. évi összeírása tájékoztat először. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó létesítmények között üveghuta is szerepel. A latin nyelvű gazdasági kimutatás szerint az 1500 Ft értékű „üveghuta a legutóbbi összeírás után keletkezett és azóta is ugyanazon 15 Csiffáry G., 1994. 35. 16 Yö. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentáció, leltári szám (továbbiakban: HOM HTD. Ltsz.) 69.5.77.