Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA
kat és kevesen tudják, hogy a szoldobágyi hutájának köszönhetően terjedt el Erdélyben az üveggyöngyökből készült kaláris. 10 A Bükk hegység fennsíki területein, a vízben és termőföldben szegény, tehát emberi letelepedésre úgyszólván alkalmatlan vidékén az üveggyártás vált településformáló és alakító tényezővé, és ez az iparág indította el az erdők hasznosítására irányuló tevékenységi formákat. 11 A Bükk hegység első üveghutájának alapítási éve nem határozható meg pontosan. A levéltári források arra engednek következtetni, hogy Diósgyőrtől, az uradalmi központtól nyugatra, mintegy 3—4 kilométernyi távolságban 1712—1717 között létesült az első officina vitriaria, vagyis üvegkészítő üzem. A Bánya-Bükk hegyvonulat lábainál, a Márkus patak völgyében működő üzemtől egy 1746-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint ,,.. .Diósgyőrbe menni hat negyed óra az út, de ha sár van, akkor 8 negyed órát is kitesz. Tél és jég idején pedig sem kocsival, sem pedig lóval nem lehet átmenni." 12 Minden okunk megvan arra, hogy a 18. század elején kibontakozott bükki üveggyártást ne tekintsük előzmények nélkülinek. Bogdán István, a magyar ipartörténeti kutatás kiemelkedő egyénisége szerint 1525 táján a festői diósgyőri völgyben üveghuta működött. 13 10 Bunta M.-Katona I., 1983. 69-70. 11 Bak]., 1932. 6. 12 Diósgyőri huta 1746. évi canonica visitatioja Heves megyei Levéltár (a továbbiakban: HmL.) Egri Érseki Egyház Levéltár. Archívum Vetus. Canonica Yizitatiok. 3412. rakt. szám. 163-164. 13 Bogdáni, 1973. 36.