Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

nevezték őket: a barkácsolók — nyilvánvalóan nemcsak az elkészített jármok mennyiségével, hanem cifraságával, díszes faragásával is felhívták magukra a figyelmet. Különösen a répáshutai Horvát és Kővári család termékei voltak messze földön híresek. Jármaik eljutottak a Tiszántúlra, a Taktaközbe és a Jászságba is. Az alföldi uradalmak többször is 50—60 darabot rendeltek tőlük egyszerre.

1

' A bükkszentlászlói Mikesz, Polgár és Mátrai családok szerszámnyeleket, szénvonó és kenyérsütő lapátokat készítettek miskolci kereskedők megrendelésére nagyobb tételben. A bükkszentkereszüek közül a Füredi és a Munkácsi család volt ismertebb, mint terménytároló láda (susek) készítők. Ládáikat elsősorban a hutatelepülések lakóinak készítették megrendelésre. Egyéb erdei munkák A fakitermelés, a mész- és szénégetés, valamint a kitermelt fának termékké való feldolgozása mellett az erdőirtás és az erdőnevelés biztosított még megélhetési lehetőséget a rászorulók számára. Az erdőirtás és erdőnevelés rendszeres, szervezett munka volt a bükld kincstári erdőbirtokon. Erdőirtásra több célból volt szükség. Legelőt, szántóföldet, kertet, lakóterületet nyertek így. Sok földrajzi név, 18—19. századi térkép és levéltári forrás bizonyítja ezt, különösen az -ortás, -óriása végződésű dűlőnevek az elterjedtek.

18 Az erdőirtás eredeti kifejezése az ortás volt a Bükkben, ugyanakkor már a 20. század elején sem ennek felelt meg az igealakja. Ortani azt jelenti inkább, hogy meg kellett tisz17 BodóS., 1966. 540. 18 Mádat Gy., 1984. 68.