Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI
Régen jusszalag vagy szilánk (fabáncs) kosarakat, újabban vaspánt kosarakat használtak. Egy átlagos nagyságú kemencéből 20 tonnányi mész került ki. A magán mészégetőktől a meszet helyi fuvarosok vagy faktorok vásárolták fel. A fuvarosok csak utólag — miután eladták a meszet — fizettek. A faktorok többnyire zsidó kereskedők, közvetítők voltak, akik helyben fizettek és leszállították az árut a megrendelt helyszínre, nagyobb építkezésekhez. A mész értékesítésénél a 19. század végéig általános volt a szabad rakodás, majd hordóval mérték a meszet, az 1930-as, 1940-es évektől mázsálják. 15 Az újhutai (bükkszentkereszti) mészégetők 15 A mésszel való kereskedelmet lásd részletesebben Viga Gy., 1986. 76-77.