Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

I. FÜGGELÉK TORNA VÁRMEGYE LEÍRÁSA Torna vármegyét Torna váráról, avagy mezővárosáról nevezik így. Két járásra osztják fel: a Felsőre és az Alsóra. Előbb a Felső, azután az Alsó járásának az összes helységét írjuk le, a következő rendben, együtt a természeti fekvésükkel és körülményeik kifejtésével, hozzáadván minden egyes helyhez, vagyis helységhez a jelenlegi földesurak nevét. A Felső járás Tornától kezdődik és Szádváráig tart, az Alsó pedig innét tovább.* A Felső járás** Torna vára vagy mezővárosa*** kies és nyílt helyen fekszik, egy vele közvetlenül szomszédos magas hegynél, amelynek a tetejére építve látható az ugyanezt a nevet viselő vár is: ezt a Thököly-féle mozgalmak elcsitulását követően a dicsőséges emlékezetű néhai szent császárnak és Magyarország királyának, a nagy Lipótnak a parancsára rontották le, miután korábban az idők és az események változásainak megfelelően néhány ostromnak kitűnően ellenállt. Az előbb mondott vár kölcsönözte a nevét a Tornavára elnevezésű uradalomnak is, amelyet pallosjoggal adományoztak meg. A mondott mezővárost egy kicsiny folyócska mossa, amely a szomszédos területekről aláfolyva egy kevéssel lentebb a Bódva folyóba szakad: ezt közönségesen Tornavizének mondják. A mezővárosnak pedig minden oldalán, a nyitott síkságon szántóföldek fekszenek, amelyek teljes területükön fövenyesek és homokosok. Láthatók ezenkívül az egykori, virágzóbb időkben művelt, de már elpusztult szőlőknek a nyomai is a szomszédos hegy oldalain, együtt néhány újonnan telepített szőlőültetvénnyel. A mezőváros nagyobbik temploma egy kisebb templommal, vagyis szentéllyel együtt a szomszédos dombocskán áll, s benne az istentiszteleteket a tornai esperes szokta hivatalból végezni. Ennek a templomnak a környékéből magasodik ki pedig Torna vármegye rendes főispánjának, méltóságos buzini Keglevich József gróf úrnak, valamint egyik fivérének, buzini Keglevich Gábornak a kastélya, amely mellett a déli rész felől egy különféle gyümölcstermő fákkal beültetett kert és egy nagyon szép halastó; az ebből a halastóból kiömlő víznek a kifolyásán látható az uradalmi malom, amely a víz langyosságának következtében téli időben is szakadatlanul használható. Nem hiányzik ennek szomszédságából az elfolyó víz mellett lévő, ugyancsak uradalmi serfőző műhely, együtt közönségesen égettbor-háznak nevezett pálinkafőzdével. Az a kisebbik kastély, amelyik ugyanebben a mezővárosban látható és amelyik egy részében romos, a nagyságos és méltóságos marosnémeti stb. gróf Gyulay Ferenc ezredes úrnak a birtokába tartozik. Ebben a mezővárosban szokták rendszerint tartam a vármegyei törvényszéki üléseket, továbbá gyakrabban a közgyűléseket és olykor a részgyűléseket is; itt vannak a közönséges fogházak, amelyekben a mértéken felüli kihágásokat elkövetőket tartják fogva és büntetik meg, miután érdemük szerint Ez a mondat betoldás más kézírásával. " Lásd az előző jegyzetet. *"A lap szélén a fenti betoldásokat készítő kéz írásával. „Lásd Wagner, 556. és 560. p."