Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

lan dombok övezik. Ugyanilyen természetű a határa is, amelyet itt is magyarok művelnek. Herceg Esterházy és a Pothurnyay nemzetség birtokában van. 16. Perkupa déli irányban fekszik és kör alakban álló, megszakítatlan hegyvonulatok zárják be. Ennélfogva határa kicsiny és nem nagyon fogadja be a vetést Terem szőlőt is, amelynek gyümölcse azonban fanyar. Lakosai magyarok, földesurai pedig herceg Esterházy és gróf Gyulay mellett a görgői Bartók, a Janka, az Aszalay, a Magyar, a Horváth, a Radosztics, a Fáy, a Váczy, a Lükő, a Fekete, a Molnár, a Ragályi, a Mészáros és az Izsó családok. 17. Varbóc egy mérsékelten emelkedő dombocskának a völgyében helyezkedik el. Kicsiny és sovány határú, rétjei szinte egyáltalán nincsenek. A falut magyarok lakják, akik szőlőműveléssel is foglalkoznak. Földesurai a királyi kincstár, gróf Gyulay és Andrássy szabad báró a következőkkel együtt: a Ragályiak, a Mihalikok, a Réteyek, a Radoszticsok, az Aszalayak, a görgői Bartókok és a Récskayak. 18. Kápolna az előbbivel közvetlenül szomszédos és ennélfogva a szántóföldjeinek is ugyanolyan a természete. Annyi bizonyos, hogy a határa módfelett szűk. Megtermi azonban a szőlőt, amely nem annyira a szőlőskertek kiterjedése vagy termése, hanem inkább a szép látvány miatt méltó a figyelemre. Magyarok lakják és valamennyien Szirmay István alattvalói. 19. Szőlősardó annak a völgynek a legvégében épült, amelyből egy patak fut bele a Bódvába. Nevét a szőlőskertekről kapta, amelyeknek örvend. Gabonatermő mezeje nem túlságosan kiterjedt, de mégis alkalmas a paraszti gazdálkodásra. Gróf Csáky Zsigmond tárnokmester birtokába tartozik. Lakosai mindannyian magyarok. 20. Teresztene az előbbivel közvetlenül szomszédos falu, amely ugyanannak a völgynek egy szűkebb kiszögellésében fekszik. A mező, amely számára osztályrészül jutott, teljes egészében dimbes-dombos: ezért nem alkalmas sem a gabonatermesztésre, sem pedig a szőlőművelésre. Magyarok lakják, akik a hely természetéhez képest erősen el vannak foglalva a saját dolgaikkal. A falu birtokosai: Török, Csemniczky, Bíró és Dávid. 21. Egerszög Gömör és Borsod vármegyék összeszögellésénél fekszik, s így e kicsiny vármegyében a legszélső falu. Nem tudom, vajon nem valamiféle hibája miatt kapta-e ezt a nevet? Ez ugyanis egerekkel teli szögletet vagy barlangot jelent, ami úgy látszik, hogy valamilyen módon összefügg a fekvésével. Annyi bizonyos, hogy határa módfelett szűk, azonban nem rossz. Szép szőlők teremnek itt. A birtokosaik között tartjuk számon Andrássy szabad bárót, a Fáyakat, a Ragályiakat, a Hanvayakat, a Szörényieket, a Darvasokat, a Vatayakat, a Beregszászyakat és a Bokorokat. Eddig Torna vármegyéről.