Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

mindkét partjára kiterjed. A szőlőknek azonban, amelyeket a hegyek lejtőin szerte birtokolt egykor, felhagytak a művelésével. A lakosok magyarok és gróf Gyulay, valamint a Komjáthy, a Magyar, a Horváth, a Ternyey, a Pongrácz, a Papp és a Kászonyi családok birtokjoga alá tartoznak. 8. Szilas az előbbi mellett fekszik napnyugat felől. Ez a falu részint önmaga nagysága és lakosainak - akik magyarok - a nagy száma miatt, részint pedig ama dolog következtében, hogy Szádvárt lerombolták, az ehhez a várhoz tartozó jószágoknak a tényleges központja. Itt szokás tehát tartani az uradalmi törvényszékeket, amelyeket úriszékeknek neveznek, sőt, a gonosztevőket is büntetéssel sújtani. Herceg Esterházy Pál kastélyt építtetett egy jó kilátással bíró dombra; ez olyannak készült, hogy ha a földesúr történetesen ide érkeznék, akkor tágasán és kényelmesen befogadhassa őt. Távollétében pedig az uradalom felügyelőjének - akit a mieink provizornak neveznek - nyújt szálláshelyet. Van itt egy földesúri majorság serfőzdével és egyéb, a belső gazdálkodást segítő eszközökkel. Úgy hallottuk, hogy nemrégiben volt egy három kerékre forgó, a Bódva folyóra épített malom is. Egyébiránt maga a falu a Szádvarral szemben fekvő hegynek a lábait foglalja el. Minden oldalról mező veszi körül, amely egyaránt alkalmatos a vetésre és a takarmány megtermelésére. Azon a részen, amelyik napnyugat felé terjed, a hegyek lejtőire telepített szőlő is megterem; ezt a részt mint kies gyepűk, rnindenfelől tölgyerdők övezik. 9. Szögliget egy mély völgyet tart elfoglalva, amely nem is nyitott másutt, csak ahol déli irányban hajlik. Innét van magyar nevének az eredete: ez „angulus nemorosus"-t, ügetés szögletet jelent. A helyet mdrtíillik mindenfelől igen magas, erdőkkel borított és az ide-oda tekeredő gerincektől vad hegyek veszik körül. A szőlők, amelyek a hegyek elsőbb részeit ékesítik, rendkívül gyönyörűek, részint a szorgalmatosabb művelés következtében, részint pedig a sok és különféle fával betelepített, a hegyek lábáig nyúló gyümölcsöskertek miatt. Mivel ezek a hegyek ölében fekszenek, amelyek nem könnyen bocsájtják ide a hideg északi szeleket, s mivel déli irányból mindig melegíti a nap őket, ezért bőséges terméssel szolgálnak. Hozzájárulnak még a helység kiességéhez a mindenfelé fakadó patakok csendes vízfolyásai, amelyek midőn egy mederbe futnak össze, a Ménes folyót hozzák létre: ez, hacsak nem árad meg a záporesőktől, szelíd csobogással ömlik a Bódvába. Mivel a falu Szádvár szomszédságában települt, ennek ostromai egyszer is, máskor is elterjesztették a hírét Amidőn például Schwendi Bebek György házastársát, Zsófiát ostromolta, egy fából való erődítményt építvén itt, őrséget helyeztetett el benne; de III. János, Lengyelország királya szintén tábort ütött itt Bécsnek az ostrom alól való felszabadítása után, amikor a várat megadásra próbálta kényszeríteni. - A falu fölött herceg Esterházy, valamint a görgői Bartók és a Radosztics család rendelkezik birtokjoggal. 10. Derenk egy másik völgyben fekszik Szád vár vára alatt és a falut mindenfelől részint erdőkkel borított, részint pedig kőszikláktól meredező hegyek ölelik körül. A határ ennélfogva szűkebb annál, hogy alkalmatosan táplálja a lakosokat. Azelőtt magyarok lakták, akiket az 1720. esztendőben kitört pestisjárvány szinte teljesen kipusztított Ezután majd egy fél évtizeden keresztül lakatlanul állott, míg végre elkezdett újratelepülni azoknak a lengyeleknek a söpredéke által, akiket az éhínség űzött el korábbi lakóhelyükről. Ez a vándorló népség sem tudott azonban vagy a szegénysége, vagy restsége