Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

kegyelmez, hanem szigorúan eljár a bűnösökkel szemben." - Eddig ő. És egészen biztos is, hogy a lakosok - akik valamennyien magyarok - eléggé butácska természetűek: hosszú lenne számba venni a cselekedeteiket, amelyekről a gúnyolódok a környéken széltében beszélnek. Ámde csupán a pórnépnek van ilyen természete. A nemesebb helyen születettek ugyanis magasztos jellemmel bírnak, amely alkalmas a dolgok elintézésére és elviselésére. Biztosan a falu dicsőségére szolgál, hogy születési helyet is és vezetéknevet is adott a Görgeyek nemzetségének. A helység birtoka többek között oszlik meg. A jelentősebb részét ugyanis herceg Esterházy birtokolja; azt a részt pedig, amely nem tartozik az ő földesurasága alá, a kassai nemesek testülete, valamint a görgői Bartók, a Farkas, az Agyagosy, a Becze, a Jobbágy, a VaBxay, a Rajczy, a Nagyiday, a Gyarmathy, a Beregszászy, a Nemes, a Papp, a Fekete és a Molnár családok bírják. 12. Méhészke ugyanabban a völgyben települt, amelyikben Görgő, de annak az átellenben fekvő oldalán, sík és kies helyen. Lakosai, akik magyarok, kevesen vannak; a határát homok hinti be. A Bernáthok, a Horváthok, a Beregszászyak, a Basók, a Jobbágyok és a Beczék birtokjoga alá tartozik. Szomszédos vele 13. Udvarnok, amelyet németül Höffen-nek neveznek. A hozzája tartozó határ mindenütt sík és szelíden lankás, azonban homokkal és kaviccsal beterítve lévén, terméketlen és nagyon igényli a trágyát. Valaha németek lakták, később magyarok, most pedig magyarokkal keveredett szlávok élnek benne. Többek földesurasága alá tartozik: tudniillik a Keglevich grófok, a Gyulaiak és Andrássy György szabad báró, valamint a görgői Bartók és a Roll családok is szereztek benne részbirtokot. 14. Szádelő az előbbi faluval szemben fekszik, annak a kőszirtnek a lábánál, amelynek barlangját fentebb már leírtuk. Mezejét, amely szűkös, hasznavehetetlen homok csúfítja el. Sőt, a szőlői is félreeső helyen vannak a hegyek között, ott, ahol ezek dél felé néznek. A Keglevich grófok, valamint a toporci Görgeyek, a görgői Bartókok, a Rollok és a Tornaljayak földesurasága alá tartozik. 15. Zsarnókő egy magasabban fekvő helyen épült és Abaúj vármegyével határos. Mivel több falu is van a közvetlen szomszédságában, ezért a határ, mely körülveszi, módfelett szűkös és kimerült. Legfőképpen nemesek lakják, akik közül többen, mintsem a falu piciny volta engedné, rendelkeznek itt valamely részbirtokkal. Ezek a Török, a Fáy, a Csergő, a Márta, a Cseh, a Papp, a Nikházy, a Vadas, a Nagy, a Kolbány, a Lucskay, a Váró, a Zsóry, a Móré, a Bodnár, az Aszalósy, a Lévárt, az Ábrahámy, a Komjáthy, a Gyulay és az Úsz családok. 16. Tornaújfalu innét nem túl nagy távolságra, dél felé, a Bódva irányában fekszik. A határ, amelyet bír, középszerű, akár a gabonatermő földet tekintjük, akár a legelőket és a kaszálóréteket. A falu birtokjoga a Keglevich grófokat illeti meg, valamint a Szőlősy, a Cseh, a Fáy és a Nagy családokat 17. Horváti a Bódva folyó mellett fekszik, nem éppen aJJcalmatlan helyen. Amidőn a vidéket a törökök és a tatárok dúlták, sokáig pusztán hevert, míg végül a Keglevichek - akiknek a birtokában van - gondoskodásából az elmúlt évszázadban az oroszoknak egy telepe létesülvén itt, ismét lakni kezdték. Az egyik oldalról tölgyes erdő, a másikról pedig gabo-