Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

ban pedig potykák és csukák. Ami víz innét elfolyik, azt ama malmot hajtó patakkal egy mederben egyesítvén, az olvasztómuhelyhez vezetik. A vas, amit itt olvasztanak, nagyon méltó az ajánlásra, s ezért jelentős jövedelem származik belőle. S bizony, ezek a mesterséges módon létre jött alkalmatosságok szelídítik meg csak valamennyire e hely zordonságát. E tekintetben Rozsnyó szomszédos volta is igen sokat jelent. A lakosok ugyanis, akik magyarok, ha rendelkeznek valami mezőgazdasági termékkel, azt Rozsnyóra szállítják és ebből húznak egy kicsiny hasznot. 7. Hárskút az előbbitől délre fekszik. Annak a völgynek a végén települt, amelyet eddig bejárhattunk a gömöri határszélnél: oda bocsájtja be azt a folyót is, amelyik végig az egész völgyön a különféle vizeket egyesíti. A határa szűk és a kősziklák miatt terméketlen. A lakosok tehát arra kényszerülnek, hogy amit nem tudnak a földműveléssel megkeresni, azt a gyümölccsel való kereskedés révén pótolják. Ezeket a gyümölcsöket ősszel megvásárolják a falvakban, majd miután valamennyi ideig tárolják, elszállítják a szepesi vidékre és valami kis haszonnal ott adják el. Andrássy Péter szabad báró mellett a falu a Kendy, a Máriássy, a Melczer, az Orbán és a szentgyörgyi Nagy családok birtoka. 8. Jablonca a magas hegyeken túl, napkelet felé, Hárskúttól egy mérföldnyi távolságra fekszik annak a völgynek a torkában, amelyik itt kezdődik; határa azonban tágasabb, mint az előbbieké és több az alkalmatossága is. Van mdniillik itt sok szőlő is, amelyeket a hegyeknek a dél és napkelet irányába néző oldalaira telepítettek. Sőt, rendkívül bőséges termést hozó gyümölcsöskertek is övezik: innét származik a falu szláv neve is, ami almáskertet jelent. A határa azonban sokkal keményebb Ceresszel, mint akár Bacchuszszal, akár Pomonával szemben. Ezért ha a jobbágy nem akarja, hogy hiábavaló legyen a munkája, bőven kell trágyát vinnie a szántóföldre. Herceg Esterházy birtokához, tudniillik a szádvári uradalomhoz tartozik; a falu valamely részét azonban a Pethesek, a Molnárok és a Magyarok birtokolják. Thuróczy László^ azt gyanítja, hogy a hegyek közül az egyikre egy cseh erődítmény volt építve. A következőket írja ugyanis: „Jablonca falunál, a hegy fölött vezet az az út, amelyet Cseh útnak - latinul: Iter Bohemicum - neveznek; az ötszáz embert is befogadni képes hegytető pedig sok kőrakást tár elénk. Úgy gondolom, hogy a Giskra idejében Magyarországot megszállva tartó cseheknek egy állomáshelye volt itt." - Semmi okunk sincs arra, hogy ne adjunk hitelt ennek a vélekedésnek, hiszen kétségen kívül való tény, hogy ama rabló aljanépség sokáig védelmezte magát a kis hegyi várakban. - Amidőn Schwendi Szádvárt ostromolta, fából egy erődítményt épített itt, a várral szemben és őrséget helyezett el abban. Az egyébként szláv eredetű falut most már magyarok lakják. Ugyanebben a völgyben vannak a Bódva forrásai, amelyek bő vízzel folynak végig a jabloncai határon. 9. Körtvélyes annak a völgynek a szemben lévő oldalán, amelyről most szóltunk, a hegyek lábainál települt. A falu a bőséges körtetermésről kapta a nevét. Itt szintén vannak ugyanis gyümölcsöskertek, amelyek igen gazdagon teremnek, ha olyan az esztendő természete. Az biztos, hogy semmi nem kedvesebb látvány a szemnek, mint azok a szőlők, amelyek a hegyek lankás oldalait ékesítik. E szőlők közül kiemelkedik egy kicsiny szentély - vagy ahogyan nevezik, egy kápolna -, amelyet a Szent Anna tiszteletére elnevezett, állandóan bugyogó forrás fölé épített a régiek ájtatossága. Láthatjuk, hogy W A Hungária in compendio data című munkája I. könyvében, a 178. lapon. 76