Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

II. KÜLÖNÖS RÉSZ Torna vármegye járásai Jóllehet ezen Torna vármegye kicsiny - hiszen, mint fentebb érintettük, a hosszúságát tekintve négy, a szélességét tekintve pedig három mérföldre terjed ki -, mégsem haboztak két részre választani azok, akiknek a vidék első felosztása volt a feladata. Ezek a részek a fekvésüktől nyerték a nevüket: az egyiket Felsőnek, a másikat Alsónak mondják. A kettőt a Bódva folyó választja el egymástól, amely csaknem pontosan a közepén folyja keresztül a vidéket. Most az lesz majd a dolgunk, hogy előbb a Felső, azután pedig az Alsó járást bebarangoljuk. 1. fejezet A Felső járás Ez a vármegyének azon része, amelyik a Bódva folyón túl, kelet felől északi irányban helyezkedik el és nyugat felé végződik be. A hegyeknek nem egy sora - együtt az itt-ott közbeékelődő, kisebb sík területekkel - teszi vadregényessé. Közel húsz helységet laknak benne, amelyeket a már megszokott módon le fogunk írni. I. szakasz Torna vára és mezővárosa Áttekintés A tornai vár régi volta; a neve és talán az eredete is szláv; a fekvése; az építmény mivolta; őrkatonái és ezek vitézsége I. § A törököktől épségben hagyott vár egyszer is, másszor is a felkelők kezébe került; Leslie visszafoglalja Thököly párthíveitől; Lipót parancsára lerombolják II. § A vár uradalma és földesurai; ezek leszármazása; most a Keglevich grófokat szolgálja III. § Tornaalja mezőváros és ennek allsalmatosságai és kinézete; a nagyobbik kastély a Keglevicheké, a kisebbik a Gyulaiaké; a kicsiny vármegye gyűléseit ebben a mezővárosban szokták tartani IV. § I.§ Torna vára kölcsönzött nevet a körülötte fekvő területeknek. Ez a tény pedig bizonyíthatja, hogy a vár régi eredetű. Ha ugyanis róla nevezték el a vármegyét, akkor amidőn ez történt, már ugyanezen a néven kellett ismeretesnek lennie a várnak; jóllehet azt az