Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

csak 1892-ben jelent meg. A Bél Mátyás által tervezett ötödik kötet a dunántúli vármegyék leírását tartalmazta volna, a hatodik pedig a Tiszán inneni és a Tiszán túli vármegyék leírását. Látható tehát, hogy a monumentális mű torzó maradt és ez sajnálatos módon a mi régiónkat is erősen érinti - ugyanakkor az is tény, hogy a meg nem jelent megyeleírások között nagyon sok az olyan, amely Bél Mátyás elképzeléseinek az ismeretében befejezettnek, véglegesnek tűnik. Ezek a kéziratok, sok más Bél-kézirattal együtt, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kézirattárába kerültek, miután Batthyány József érsek megvásárolta azokat Bél Mátyás özvegyétől. Közöttük találjuk azokat is, amelyek Torna vármegyére vonatkoznak. Az első kézirat, amelynek eredeti címe: História comitatus Thornensis (és amelynek ismertetője

3 a Descriptio címet adta), a Batthyány-féle gyűjteményben a Hist. 1. sss. jelzetet viseli - ez képezi a jelen fordítás alapját. Terjedelme 91+6 oldal (a más kézzel, nyilván utólag írt hat oldal a kézirat elején található a-f betűkkel jelölve és a megyeleírás szinopszisát tartalmazza - ezt nem fordítottuk le külön, mivel azonos a megyeleírás egyes főbb részeinek az elején olvasható áttekintésekkel). E kéziratról tartalmi és formai jegyei alapján bátran állíthatjuk, hogy a véglegesség igényével készült: még az egyes megyeleírásokat lezáró úttáblázat sem hiányzik belőle. - A másik kézirat, amelynek vannak Torna vármegyei vonatkozásai, a Hist. 1. ttt. jelzet alatt található. Ebben a számunkra legfontosabb az a 14 folio terjedelmű rész, amelynek címe: Descriptio comitatus Thornensis. Más példák, de a szöveg tartalmi jegyei alapján is azt gyaníthatjuk, hogy ezt a leírást Bél Mátyás megbízásából készíthette valaki, Bél pedig felhasználta a végleges megyeleírás elkészítésében. A kéziratot a jelen kiadvány I. függelékében közöljük. - A Hist. I. ttt. jelzetű kézirat 4. foliója egy Descriptio inclyti comitatus Tnornensis címet viselő, mindössze 2 oldal terjedelmű töredéket tartalmaz, amelyről semmit sem tudtunk megállapítani; ennek fordítása a FI. függelékben olvasható. - Ugyanezen kézirat 13. foliójának a versóján egy oldalnyi, cím nélküli töredékes szöveget találunk, amely talán Bél Mátyás saját kézírása: ennek fordítását a III. függelékben közöljük. - Végül a kézirat 14. folióján két oldal terjedelmű szöveg olvasható Notanda címmel; erről Szelestei Nagy László megjegyzi, hogy egy térképhez tartozó jelmagyarázat, a térkép azonban nincs meg. Fordítását a IV. függelékben adjuk. A rendelkezésünkre álló források, sajnos, szinte semmit nem árulnak el ezeknek a kéziratoknak, illetve az egész megyeleírásnak a létrejöttéről. Annyi bizonyos, hogy Torna is szerepel azon vármegyék között, amelyeknek a leírására Bél Mátyás - 1718. április 21-én kelt levele szerint - szerette volna Topperczer Pétert rávenni. Az is valószínű, hogy 1735 végéig elkészült a leírás és azt 1736 elején Torna vármegye illetékesei is megkapták, hogy ellenőrizhessék és kiegészíthessék: ennek elvégzését azonban a Helytartótanács még 1738-ban is sürgette.

4 A megyeleírás bizonyos részletei (Keglevich József a főispán, a tornanádaskai kastély éppen épül, stb.) megerősítik ezt a keltezést arról azonban nem adnak ezek sem információt, hogy ki segíthette Bél Mátyás munkáját. Végezetül ami a fordítást illeti, arra törekedtünk, hogy pontosan adjuk vissza a kéziratok stílusát. Meghagytuk az eredeti szerzői jegyzetek betűvel való jelölését, saját tnegjegyzéseinket pedig, amelyek szövegkritikai jellegűek, csillag jelekkel jelöltük Nem törekedtünk a szerző által hivatkozott források azonosítására, mivel azt bárki könnyen elvégezheti. A kézirat szerzőjének bizonyos, csekély jelentőségű következetlenségeit megjegyzés nélkül javítottuk az egységesség érdekében. őszintén reméljük, hogy Torna vármegyének ez a leírása jól illeszkedik majd a többi, már megjelent, vagy ezután megjelenő megyeleírás közé és nemcsak a megye történetének jobb megismeréséhez járul majd hozzá, hanem ahhoz is, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen annak a Bél Mátyásnak a monumentális életműve, akire több nemzet is méltán büszke lehet. Tóth Péter 3 Szelestei N. László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Budapest, 1984. 4 Szelestei N. László: Bél Mátyás levelezése. Budapest, 1993. passim.