Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye 18. századi társadalma / Rémiás Tibor

Visszakanyarodunk megyei krónikásunk logikai menetéhez. Tudva lévő, hogy II. József 1784. augusztus 16-án rendeletet hozott Magyarország első komoly és soldrányú kitekintéssel bíró népszámlálásának elvégzésére. Már jeleznünk sem kell, hogy Torna vármegye ekkor is felirattal élt a népszámlálás ellen, mert abban a nemesek összeírását is elrendelte az uralkodó. A vármegye kiterjedése a 18. század végén is alig 10 • mérföld nagyságú volt. Krónikaírónk a vármegyei összlakosság tekintetében egy számunkra teljesen megfoghatatlan számsort ad meg, ő 14 262 lélekszámról tudósít bennünket. Érthetetlenségünknek alapja az, hogy a II. József-kori népszámlálás táblázatos kimutatásait minden bizonnyal nem forgatta, mert ott teljesen más értékek szerepelnek. Jelen kötetünk is tartalmazza az 1785. évi és 1787. évi népszámlálás számsorait. Mindezek tudatában II. József alatt Torna vármegyében 2 692 házban 17 990 fő lakott. Az összlakosságból 853 családfő nemesi rendből való volt, 1114 család jobbágyi státuszú és 2 015 család a zsellérek sorába tartozott. Közöttük 92 zsidó család volt. Krónikaírónk tudomása szerint 1784-ben kelt II. Józsefnek cigányügy rendezése tárgyában, a vármegyékhez intézett rendszabálya. Levéltári kutatásaink során Torna vármegyei szinten már sokkal korábbi intézkedésekkel találkozunk a cigányság tekintetében. Torna vármegye cigánysága A megyei cigányság összeírásait a kassai megyei levéltár együttesen, külön kigyűjtve kezeli, teszi kutathatóvá. A legkorábbi 18. századi megyei cigány összeírás 43 családot regisztrált 1768-ban. Még ugyanebben az évben (1768) névszerinti, vallásra és foglalkozásra is kitekintő összeírás született, amelyben nem feledkeztek meg a feleségek és gyermekek életkor és név szerinti számbavételéről sem. Itt és ekkor, részletekbe menően 47 vármegyei cigány család statisztikájába teldnmetünk be. E társadalmi réteg gyors szaporodását jól mutatja az az 1773-as összeírás, amely települési bontásban foglalkozik a vármegyei cigányok összeírásával. Az úrbérrendezés időszakában az alsó járásban 24, a felső járásban pedig 47 cigány család élt. Tanúságos az a 8 pontba szedett 1777. évi jelentés, amelyből fény derül a vármegyei cigányság lakáskörülményeire, életmódjukra, szokásaikra, ruhaviseletükre, aJJcalmazkodóképességükre stb. ugyanakkor a vármegyei tisztikar ez irányú viszonyulására. Mindezeket táblázatos formába öntve tesszük közzé az alábbiakban, egészen 1854-ig követve számuk megyei alakulását A kronologikus megyei történeti áttekintés fonalát II. Józsefnél veszítettük el. Ó volt az az uralkodó, aki először egyesítette az évszázadok óta önállósággal bíró kicsiny Torna vármegyét Abaúj megyével. Az 1785. március 18-i egyesítést követően a vármegye az egyesített megye 5. járása lett. A megyei krónikásunk állítása szerint „a zsidó kérdés már akkor is aktuális volt s József császár is 1787-ben a zsidók vezeték neveinek megváltoztatása tárgyában a vármegyéknek rendeletet adott ki." A rendelet szerint 1788. januárjától német hangzású elöljáró nevet kellett választaniuk, s azzal kellett életük végéig élniük.