Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye természeti képe a 18-19. században / Koleszár Krisztián

A Gcmör-Szepesi-érchegység déli szegélye A Gömör-Szepesi-érchegység vonulata „varratvonallal" különíthető el a Gömör-Tornaikarszt fermsíkjaitól. Ezt a határt a Csermosnya-völgy jelenti Torna megyében, a völgy déli oldalán a hegység alapkőzete meszes, míg az északin már kristályos, ezt jelzi a Barka határából leírt „Boronyiczas kút" is.

72 A boronyica, azaz az áfonya kerüli a karsztos alapkőzetet, kedveli viszont a kristályos kőzeteken létrejött savanyú talajokat A hegységnek csak a keskeny déli „szalagja" esik Torna megye területére, azt is szinte teljesen elhanyagolják a 18-19. századi források. A vidék legfontosabb jellemzője, hogy ércesedett kőzeteket találunk a falvak határában, így azok több bányával is bírtak. Már Bél Mátyás megjegyzi Kovácsvágása lakóiról, hogy vaskövet bányásznak

73 Fényes Elek 1837-ben említi: ,,a' dernői völgyben sok vas és réz ásatik".

74 Majd 1847-ben a kovácsvágási palabányáról és a Som-hegy vasbányáiról ír.

75 Pesty Frigyes helynévgyűjtésben Barkánál, Lucskánál és Dernőnél is olvashatunk vaskőbányákról.

76 72 Pesty F. 1864. Barka. 73 Bél Mátyás: Descriptio Comitatus Thornensis. 1730 k., Esztergomi Főszékesegyházi könyvtár, Batthyány-gyűjtemény. 74 Fényes E. 1837.338. p. 75 Fényes E. 1847. 279. p. 76 Pesty F. 1864. Barka, Dernő, Lutska.