Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Almafatető alja Ama szántóföldek meredek végén, művelésre alkalmatlan gazzal benőtt, északnak fekvő, terméketlen meredek oldal. Hársas Emelkedett helyen meglehetős szántóföld, régebben erdő. Még most élő emberek is emlékeznek az ott levő fákra. Varjas Partos fekvésű szántóföld, ezen dűlőben van egy vízmosás gödör, melly most nagy árok, ezelőtt pedig Vaskapu néven neveztetett; hogy miért, nem tudni. László nagy és kis A' nagy László nagyobb, a' kis László kissebb terjedelmű szántóföldeket foglal magában. A' két László közt fekszik egy a' földek hosszúságában menő domb, szegő domb, nevét alkalmasint Szegő birtokosától vehette. Hustár A községtől délfelé, nem messze fekvő szántóföld, hogy neve honnan eredt, nem tudni. Ásot rét A falu alatt fekvő jó minőségű rét. Mosó rét Most kaszálórét, ez előtt Bódva folyás volt. Czango Meglehetős minőségű kaszálórét a' Bódva mellett. Huta A falutól délre fekvő dombos szántóföld, hagyomány szerint ott régibb időben üveghuta volt. Gát szög Ez előtt szántóföld egészen, most csak részben, mióta a' szalonnai határban épület Bakos malom a' vizet áradáskor reá feltolja. Sebő Láz A Bódva folyó északi oldalán fekvő kaszálórét, hihetőleg nevét a' községben lakott Sebő nevű emberről, mint lehetett birtokosától vehette. Nagy Telekes Egy, Telekes nevű községből jövő pataknak keleti oldalán emelkedett, igen magos erdő; ennek aljából az északi oldalon, az ország út szélén forrik ki az úgynevezett Bába kút vize, melly igen hideg. Tiszta egészséges ivóvizéről, az utasok előtt messzi helyeken is ismeretes. Telekes völgy Északról délre tekervényesen vivő részint szántóföld, részint kaszáló; melly Telekes völgy nevét a rajta lefolyó, 's a Bódvába eső patakról vette, melly egy Borsod megyei Telekes nevű községből foly délnyugottól kelet felé. Kis Telekes A Telekes völgy nyugoti oldalán emelkedett, sok helyen vízmosásos, magas hely melly legelőnek használtatik; déli oldalán egy lápa Ragályi lápának, északi oldalán egy lapos hely Kapás lávájának neveztetik hihetőleg egykori birtokosaikról. Hencz völgy A kis telekes északi oldala alatt, Szöllős Ardó községről jövő patak által kacskaringósan végig folyva; melly patak az egész határban Hencz patak név alatt ismeretes, mig ugyancsak a' perkupái határban, a' gát szögben a' Bódvába ömlik. Lossoncz Szántóföld; neve honnan eredt nem tudni. Oláh szállás Szántóföld. Hagyomány szerint, mig a' mellette fekvő Hajagas nevű dülő erdőség volt oláh czigányok tanyája lévén, nevét onnan vehette. Falu völgy Egy Varbócztól létező völgy, azért neveztetik így, mert a' falu ezen völgy végén kezdődik, valamint a' völgyön lefolyó patak is végig folyja a' falut, míg a' faluhoz nem messze a' Bódvába és ezen falu völgy északi oldalán, homlokkal délnek fekszik egy magas hegy, a' mellynek az alja meredek, vízmosásos, részint diófákkal, részint bokrokkal benőtt terméketlen hely; kiljebb pedig az egész hegység szöllővel van be ültetve, melly igen magas, déli fekvésű lévén igen jó bort terem; ezen szöllőhegy neve most Bogolyik; régen pedig, a' mint azt régi írásokból kivehetni Bagoly lyuknak íratott, 's neveztetett; ezen szöllő hegynek keleti alacsonyabb, de mind a' mellett is igen meredek vége Hóreb nevet visel. Erje oldal A Bogolyiknak északi oldalán fekvő alacsonyabb fekvésű szöllőhegy; ezen szöllők alatti szilvások alján van az úgy nevezett Szilva kút völgy, mellyen a' szüvásokbani szilva kút nevű két forrásnak vize csergedezik le a' falu völgyi patakba.