Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Szádvárát vívhatta valamélylyik ellenfél, mert kardok, bombagolyók napjainkban is tanál­tatnak mezeinkén. 3^r Kösségünk ezelőb mint egy 140 évekkel vehette kezdetét. Szomszéd Abaúj megyé­bűl is jöttek részlakok. Máig is csak 27^0 lakkig terjedhetét. Melyben magyar anyanyelvű nagyóbrészben ro klikns. Kevés református és Görögök is tanálkoznak, a' Mózes vallásbúi is vagy ketten. 4^ 240. hold erdejét Rakótól, a' Szarúkő torok. Martonyi határtól a Kanfertő töbrök és ha­tárúnktól kevese bellyeb eső romfal, máig is magassan félnyúló kolostorhoz tartozó bará­tok födje. Úgy a Szalonnáitól lyukas töbör, Csengő lápa és vizes töbrök hasíttyák. Itt megje­gyezni szükségesnek tartom, hogy az útób jegyzet, feneketlen nevű nagy vizes töbör, az múlt 1863 év e fojó évben is kiszáradván vizétől kifogyvatik, mit ember soha nem emlékezik. Továbbá erdőnk egy felerésze kőbórda kopár. Fődeink kivált a keleti Szarúkő és a déli felsőkért alylya, sován vörös fődű dombokbúi áll, az akoznai dűlőnk szintén. Vannak ugyan fődeink közt a Szemére és Boldvájáró és az alsó kert alylyai dűlőben egy kis rész, a ki a' Debrétzen, vagy az igazi főldvel is fölér. 5^ Határéteinket tekintsük, annál alylyasab, silánkab csátésab a megyénkben nints, de az országban is alig lehet, mert a határunkat hasítva, tekervényesen tekerédőket nyalva, lefojó Boldvavize, anynyira elrombolyja hogy majdcsak nem haszonvétlené teszi. Kit né­künk a' perkupái és a' szalonnai magas gátokval ellátott kárt tévő malmok okoznak, melylyek ez oknál fogva az 1846/47 években mán leis romboltattak. De fájdalom hogy kiszámíthatatlan kárunkra, ismét megújították. 6er Ha szükség megjegyezem még az egyet, hogy méltányosan csak aval dicsekedtes­sük mi, a fént írt kösség lakossai, hogy határunkban, mezeinken, nemcsak elégjó vizet kaphatunk, hanem elégnél is s töb mind jó tiszta iható, sőt még oly jó remeknek mondható forrás kútaink is vannak. Kik magoktól folynak válóinkban. Ezekéi bezárom Kelt Dobóbél kösségben Májjús 17^ /864. Pédery István által mk. Dobódél kösség helynév lejegyzése Égerszög Helynevek Égerszög községből, Torna megyéből Az 1^ pontra Égerszög község fekszik Torna megye alsó járásában, az úgynevezett Galjassági területen (:Galjasság:), melly magába foglalja Torna megye Égerszög, Teresztene, Szöllős Ardó, Kápolna és Varbocz község és határaikat. 2^ Országszerte Égerszög név alatt ismeretes. 3H Folytonossan Égerszög név alatt ismeretes. 4^ Nem tudatik. 5^ Nem tudatik, lakossai tisztán magyarok. 6*2 Ezen község határában van egy patak, melly a határ éjszaki oldalán fakad, melly ott helyben kenderásztatóul szolgál, egy másik ágra is alakulva az marha itatót ád. A községet völgyhosszában átfutván, ott egy rajta épült egy kövű malmot hajt, a határt átfutván szom­szédos Szöllős Ardó községbe foly átt. Ezen patak fakad ásánál és folyása mentében, mint a

Next

/
Thumbnails
Contents