Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - SZALAY MIHÁLY: Torna Vármegyének rövid leírása (1833)

Fölosztatik ezen megyécske alsó és felső járásokra, egy mező várost (Tornát) és 41 helységet (falut) 23 pusztát számlál, 30,000 lakosa van, kik mind Magyarok, találkoznak köztök Tótok, és Oroszok de magyarul beszélők; (a' barakonyi oroszok, falutskaiak, horváthiak magyarul, oroszul egyenlően értenek) folyó vizei: Bodva, Jabloncza, és Torna jó izű halakkal 's rákokkal bővelkedők. Számtalan egészséges forrásai vannak, mellyek közül a' görgei Lófej kút legnevezetesebb. Több csudálatos barlanggal, a' természetnek remek játékaival is dicsekedik, (a' szilitzei, borzovai, szádellői barlangokról, külön, külön fogok értekezni, szólam.) Az udvarnoki szőlők aljában fői bugyogó meleg forrás, az úgy nevezett „Tapóltza," csudálom senkinek sem vonta magára figyelmét; a' gőrgei határban bőven termő, különös illatú, orvosi tulajdonnal biró füvek, gyökerek is nagyobb figyelmet érdemelnének, mert már itt a' kerti zöldségnek is különös jó íze 's tulajdonsága vagyon; A' Fölső járásnak szántó földjei nagyon kövesek 's verhenyeges agyaggal vegyültek ugyan, hanem az alsó járásnak sokkal kedvezőbb helyezete jutott, mind a' kettőnek egészséges, jó borai teremnek, gabonája, szénája elegendő. Windisch Károly Gottlieb ezen czímű könyvének: „Geographie des Königreichs Ungarn. Zweyter Theil. 101 lapján Torna vármegyének lakosairól íme mit ir." „Die Einwohner dieser Gespanschaft sind grössten Theils Ungarn, die wieder den Charakter der Nation ziemlich stumpf und albern sind, und von denen viel Thörichtes erzählet wird." Szalay Mihály. Unghvárról.