Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

MÁRIA TERÉZIA-KORI ÚRBÉRRENDEZÉS - A kilenc kérdőpontra adott válaszok (1771)

Némely részeiben kétszer kaszálló, és elegendő réttyek vagyon, és a' marhák hizlalására alkalmatos. Szikszón, Miskóltzon, Szent Péteren mint közelebb fekvő Városokban kereskedés végett Szoktak Búzát, s egyebet is vásárlani, mellyett, főlgyők termésével el adás végett Sepsibe, Jászóra, és Meczenczéffre hordanak, és hasznossan dis trah álnak. A Bóldva folyó vizén kívől, fent az Helységben is vagyon jó formás vizek marhák itatására. Épületre, és Tűzre való fát az Földes Uraság engedelmiből vágnak, sőtt minden Gazdának szabad Esztendőt által el adás végett ötször, és hatszor tűzre való fát Tornára is hordani, rrártden fizetés nélkül fizetés mellett töbször is. A' mennyire a' berken mak termő fák találtatnak, és mákot termének, az Földes Uraság részesíti az Helységélieket is a' makkolásban. Király Dézmáját Soha sem adtak, sőtt annak hirét nem is halottak ezen helységben. Szőgligéthy, Színi, Petri, Varbócvi, Gőrgei s több jó bort termő szőllő hegyek szomszédságban vannak. Szén, és mész égetéshez, kövök, és fájok; úgy hasonló képpen Ött ember kaszálló réttyek vagyon valamint Szomszéd helységek határjain elégséges jó malmok találkoznak. Kár vallásai az Helységnek ezek: Hogy hasznosabban teremjen a' Szántó föld, véknyán illő ollykor kövéríteni. Mint hogy a' Bóldva vize ezen Helységnek határján is kérésztől viszi folyását, illykori ki áradásával káros szokott lenni Vagyon ugyan az határban legelő mezejek mind az által, hogy az Marhák nevelésében, és tartásában jobban terjedhessenek, szomszéd Szádvári Uraságnak Kovácsi nevű pusztáját helységestől 4 Rforintban árendállyák. Ad 5^ Külömböznek egy más közt az ház helyek, a' szerint az appertinentiák is, a', mint a' Consciptióbúl bővebben világosítatdk; a' mi penig a' réttyét illeti lehett azokon sarjút is kaszálni. Ad 65ün Dobozi István uram jobbágyi (: Takács Sámuel Taksáson kívől a' ki felül említett, és producált Contractus szerint robottára kötelezte magát :) bizonyos napját, és a' Robottának mivoltát elő számlálni nem tugyák azon okbúl: hogy annak bizonyos meg határozott ideje, és napja nem vala, hanem az hellyben lévő kaszállásbúl, és szántásbúi álló Majorsághoz a' parantsolat szerint hozzá láttak, és olly formán kötelességeket végzettek, hol gyalog, hol szekéréi; melly szekerezéssel véghez vitt robothoz az Uraság kölönössen minden Jobbágynak két két jármos marhát adott. Ragályi István Úr embere hasonló képpen bizonyos napját, és idejét, noha földes Urának négy marhájával, nem tudja, hanem az parancsolat szerint kiváltképpen nyáron által szekerezéssel szolgál, gyalog penig harmad napi kaszállással más Zsellér emberrel végzi robottyát. Mokcsainé Aszszonyom, és Szakmáry András Uram emberi, felől ad punctum 3» világossan ki jelentett adózással, és szolgálattal elégítik földes Urokat. Ad 7s!asi Dobozi István Úr, és Mokcsay Lászlóné Aszszonyom jobbágyi, és respective Taxas, rész szerint a' Robott, rész szerint pedig a Census fizetésre való nézve Dézmát a' föld Terméséből, annyival inkább egyébb ajándékot nem adnak. Ragályi István, és Szakmáry András Úr emberi pedig nyóltzadám Dézmáltatnak földes Urok által, de ezen kívül más Ajándék nevezeti alatt semitsem adnak. A Tized, vagy is Király Dézmája ezen Curialis Helységben soha emlékezetben sem vala.