Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
MÁRIA TERÉZIA-KORI ÚRBÉRRENDEZÉS - A kilenc kérdőpontra adott válaszok (1771)
Rosnyai, Meczenzéfi, Szomolnoki héti Vásáros Hellyek, nem külömben Tornai, Szepsi és Jászai esztendős vásárok ezen Helység kereskedésére közel, és nem messze esnek. Legelő Mezejek elegendő és alkalmatos vagyon. Vize mind az Helységben elegendő vagyon mely is meleg kút forrásbúl származván télben sem fagy meg mind pediglen sok Hellyeken; az Határban elegendő egésséges kút forrássi vannak, és mindenűt az Marha itatásra alkalmatosok, és hasznosok. Épületre, és tűzre való fája is magok határokban és közel elégséges vagyon. Jó asztali egésséges bort termő Szőllő hegyek is vagyon, azok között, azok alatt is külömb féle gyümölcsös fái, mellyeknek gyümölcseit meg nevezet Városokon, héti Vásárokon szokták el adni, vannak pedig itt is a helységben, de leg inkáb Szomszédságban lévő Almási, és Körtvélyessi promontoriumokon Nemes Uraiméknak is Szőllei, a hova ezen helységek Lakosi pénzes munkára el szoktak járni. Vagyon ezen helységnek Makkos erdeje is de kevés, hanem a Földes Uraság itt közel szomszédságban lévő bő makkor erdeiben, midőn az Úr Isten áldásábúl meg terem mindenkor részesek. Káposztás, és egyébb konyhára való zöldségei bőven termő kertyei ezen helységnek igen alkalmatossak, és hasznosak vannak. Esnek ezen helységhez közel vas hámorok, nevezetessen pedig a Földes Uraságnak is vagyon ezen Dominiumban, Nevezetes Vas hámorja a hová mások felett maga embereit pénzes dologát szokta meg lcmálni. Meszet ugyan lehetne égetni nem értenek hozzá. Ezen Helység szokott bor korcsmát tartani Sz. Mihály napjátúl fogvást Sz. György napig egyedül maga 1765^ esztendőtűi fogvást pedig úgy hogy az egy hordó az Uraság, a más az Helység számára árúltatik, ki is nagy Ország uttyában vagyon. Malma három vagyon az Uraságnak az helység közepin egy egy kőre meleg vizén, a mellyek elégségesek a Helység Szükségére. Ezen helységet ellenben ezen károk szokták érni: Ezen Helységnek határát és Mezei veteménnyét a szél, mely itt nagyobb erővel szokot meg fordulni, mint másut néha igen meg vesztegeti. Az réttyeik között nem sok van jó szénát termő és kétszer kaszálható, nagyobb része ezen helység réttyeinek Csátés, nagy Ország Uttyában lévén az forspontozással igen terheltettnek. Ad 5^ Le tett hitek után is egy házhely után mennyi föld és rét vagyon, bizonyossan meg nem valhattyák mert sok fel fel fog sok, és el zálogosítások történtek, és felettébb egyeletlenűl bírják az appertinentiákat, amint az Conscriptioban bővebben elő fogják adni; vagyon pedig rét amely kétszer kaszálható kinél több kinél kevesebb. Ad 6öffl Ezen Dominiumban ez előtt szokásban volt Sz. János napj túl fogvást Sz. Mihály napig egész héten vasárnapot, ünnepet kivévén minden nap robotott tenni, és az a kötelesség mind a Jobbágyokat, mint az Taxásokat egyaránt illetti, s akkor mivel nem vőlt annyira meg szálva ezen Helység, sokkal terhesebb volt az Úr dolga, Sz. Mihály napjátúl fogvást pedig más esztendőben következő Sz. János napig az Jobbágyok egy hétben három nap gyalog szerint tartoztak szolgálni, a Szabad emberek pedig efféle szolgálatoktúl mentek voltak hanem hoszú fuvarra, tudni illik életet Szomólnokra, Rosnyóra, Jászóra, Szepsibe vinni, vagy vett árpát Miskólczrúl vagy Szixórúl [!] haza hordani, a midőn illyen szükség elő adta magét a Szabad menetelű emberek is köteleztettek.
