Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

nem tudja jóvá tenni és az gyakran eszébe jut, nyomja a szívét. Kinek mi szívében, megtetszik szemében A szem igen gyakran tükrözi, kifejezi érzéseinket, gondolatainkat. Beszélgetéskor partnerünk szeméből érzékelhetjük a beszélgetés tárgyához, témájához való viszonyulását. A jó szó nem kerül pénzbe Tanításul mondogatták az idősek a fiataloknak. Ezzel azt fejezték ki, hogy legyünk másokkal szemben szívélyesek, kedvesek, a tanács, a biztató, együttérző szó mindig jólesik, akkor is, ha másképpen nem tudunk segíteni. A szó köztünk maradjon Ha beszélgetéskor olyan bizalmas dologról tárgyalunk, amit nem szeretnénk, ha mások is megtudnának, akkor ezzel a mondással kérjük a partnert, vagy a jelenlévőket a titoktartásra. Bedűlt a szavának Csalódást fejez ki. Arra az esetre vonatkozik, amikor bennünket valaki mindenféle ígérgetéssel, szép szavakkal rávesz olyan dologra, amiből végül nekünk hátrányunk, kárunk származik: bedűltünk az illető szavának, azaz, elhittük, amit mondott. Belefagyott a szó Az illető nem folytatta tovább a beszédét. Arról mondjuk, aki előadása közben megáll, abbahagyja a mondanivalóját. Az esetről való beszélgetéskor hangzik el, pl.: A közgyűlésen Varga Sándor a beszámolóba közbeszólt, a polgármesterbe belefagyott a szó. Egyetlen barátságos szó jobban melegít, mint három télre való tüzelő Lásd: A jó szó nem kerül pénzbe. Hallgass a jó szóra! Annak mondjuk, aki valamilyen ügyben ingadozik, nem tudja, mit tegyen, tanácsot adunk, az általunk vélt helyes cselekvésre buzdítjuk. Ezzel a mondással azt nyomatékosítjuk, hogy hallgasson ránk, mert mi jót akarunk neki. Nem áll meg benne a szó A fecsegő, mindent kibeszélő egyénről mondjuk. Az ilyen személyről ez elmarasztalólag hangzik és egyúttal figyelmeztetőleg másoknak, hogy legyenek vele óvatosak, gondolják meg, mit mondanak neki, mert nem áll meg benne a szó. Nem győzi szóval Vannak olyan esetek, amikor bármennyit beszélünk, bármit mondunk partnerünknek, a vitában ellenfelünknek, semmivel sem tudjuk meggyőzni, nem győzzük szóval, azaz minden erőlködés felesleges. Szóra sem érdemes Jelentéktelen dolog, nem nagy ügy, nem érdemes vele foglalkozni. Elhangozhat köszönetre adott válaszként is, amivel azt fejezzük ki, hogy amiéit köszönetet mondanak, annak az intézése, segítése nem jelentett különösebb megterhelést vagy gondot, teljesen természetes tett, cselekmény volt. Száz szónak is egy a vége Teljesen mindegy, mennyit beszélünk a dologról, a végeredmény ugyanaz, fölösleges egymás győzködése, a magunk igazának, véleményének a bizonyítása. Tréfásan is elhangozhat. Társaságban a vendéglátó a beszélgetést így állíthatja meg pl.: Száz szónak is egy a vége, kezdjük az ebéden! Szó, ami szó Beszélgetés során fordulatot jelző mondás. Azt fejezzük ki vele, hogy most mi is nyilatkozunk, a szóban forgó dologról őszintén elmondjuk a véleményünket. Szó, szót követ Szó, szót húz A hosszantartó beszélgetésre, vitára vonatkozik. Társaságban, családi körben valamely téma kapcsán a jelenlévők annyira belemelegednek a beszélgetésbe,