Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

A Turóc-völgyi falvak búcsúi vendéglátásáról a következőket jegyeztem le. A mise befejezése után a templomból kimenő búcsúsok között minden helybeli megkereste a vendégeit, akiket esetleg már korábban is meginvitált és azokat is, akik „váratlanul" érkeztek, s a lakására hívott. A vendéghívásba a család minden tagja bekapcsolódott. Nemcsak a gazda és a gazdasszony, hanem a leány vagy a legény is hívta az ő vendégét, barátnőit és barátait. Előfordult, hogy olyanok is voltak, akik a búcsúba dél körül szekérrel érkeztek, s az ilyenek egyenesen a rokon vagy a meghívó házához mentek, a lovakat kifogták, enni adtak nekik és már otthon várták a gazdával hazafelé menő vendégeket. A vendéglátásában minden gazda és gazdaasszony igyekezett a legjobban és a legbőségesebbet nyújtani. Rendkívül fontosnak tartották, hogy a vendégek a búcsúi ebéddel meg legyenek elégedve, jól érezzék magukat és kellemesen emlékezzenek vissza a búcsú napjára. A vendéglátók is hasonló ellátásban részesültek, amikor ők voltak a másik faluban búcsúban. Ilyen formában a búcsúi vendéglátás voltaképpen viszonzás, viszont-vendéglátás szakadatlan folyamata volt, s az még ma is. A búcsú napjainkra teljesen átalakult, néhol már csak a misére szűkül, a vendéglátást a családi, baráti összejövetel és a szórakozás azonban nem változott. Természetesen az ételek és italok terén sok változás figyelhető meg. De ez a változás nem a búcsúnak, hanem egyebeknek - gazdasági stb. okoknak - a következménye. A régi búcsúi ebéd elmaradhatatlan és fontos étele volt a juhhús, többnyire káposztában főzve. Ez utóbbi főleg a dereski búcsúi ebédek specialitása volt. Az első világháború előtt, s közvetlenül utána csak az ún. bundapálinkát fogyasztották. A kocsmában spiritusznak nevezett italt vettek, s otthon vegyítették el olyan erősre, amilyenre akarták. Az asszonyok részére ízesítették és édesítették. A különböző kőtt kalácsféléket az előkészületeknél említettem. Ebédre sütöttek még herőcét vagy pampuskát is. A búcsúi vendéglátásnál régen elmaradhatatlanok voltak a cigány muzsikusok. Négy-öt banda is járt házról házra. A gazda mind a maga, mind a vendégek kedvére húzatta a nótákat, s volt olyan ház, ahol késő estig mulattak. A cigány kéregető asszonyok is megjelentek a búcsúban. Minden házban kőtt kalácsot kaptak, s némelyik egy zsákkal is összeszedett. Lakodalom Az egyházi ünnepi alkalmakon kívül az emberi élet nagy eseményeihez fűződő vendéglátásnak is megvolt a maga jellegzetes rendje, amely az ételek fajtáiban, mennyiségében, tálalásai módokban és az eseményhez illő étkezési szokásokban kimutatható. Vizsgálatuk jóval nagyobb terjedelmet igényel, mint amennyit az alábbi adatok elfoglalnak, így azokat a kutatás kezdeteinek kell tekinteni. A gömöri lakodalmi ételek ismertetését mindenekelőtt a kalácsnál kell kezdeni. A kalácsból fogyott a legtöbb. A rokonság legalább hatfélét: három túrósat, egy lekvárost, egy lapos, egy fonott kalácsot vitt a lakodalmas házhoz. Előfordult, ha nagyon közeli volt a rokon, hogy kilencet sütött, és mellé még egy tál herőcét vagy pampuskát is. Kaláccsal és pálinkával kínálták a gyülekező vendégeket. A lakodalmi vacsora a következő fogásokból állt: elsőnek tálalják a tyúkhúslevest csigatésztával, utána a levesből a töltött tyúkokat, hozzá törtkrumplit tejföllel kihabarva, hozzá nyáron tejfeles salátát és uborkát, télen aszalt szilvát és brusnyicát. Ez követi a káposztaétel, régebben parasztkáposztának, vagy 60 év óta töltött káposztának elkészítve. A fejkötés előtt újra tálalnak - korábban zószos húst, ma kirántott húst. Az édes sült tészták terén is megváltoztak az ízlések, a túrós- és almásbélest felváltották a legkülönbözőbb tortákkal és süteményekkel, melyeket háznál sütnek és díszítenek erre az alkalomra. Keresztelő Még 30-40 évvel ezelőtt nagy keresztelőket rendeztek, de az utóbbi években kevés gyermeket keresztelnek meg, így ez a fajta vendéglátás erősen elvesztette megszokott jellegét, régi hangulatát. Az ünnepi étlap ugyanazokból az ételekből tevődött össze, mint más ünnepeken: tyúkhúslevesből, tyúkhúsból, szilvából, brusnyicábó\ főzött kompótból, parasztkáposztából, vagy azt később felváltó töltött káposztából. Jobb módú családoknál sütöttek még sniclit (fasírtot) is, vagy kirántott húst. Utána diósmákos patkóval vagy emeletes kaláccsal, esetleg egy tehéntúrós lapissal kínálták meg a vendégeket.