Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

A Turóc-völgyi falvak búcsúi vendéglátásáról a következőket jegyeztem le. A mise befejezése után a templomból kimenő búcsúsok között minden helybeli megkereste a vendé­geit, akiket esetleg már korábban is meginvitált és azokat is, akik „váratlanul" érkeztek, s a lakására hívott. A vendéghívásba a család minden tagja bekapcsolódott. Nemcsak a gazda és a gazdasszony, hanem a leány vagy a legény is hívta az ő vendégét, barátnőit és barátait. Előfordult, hogy olyanok is voltak, akik a búcsúba dél körül szekérrel érkeztek, s az ilyenek egyenesen a rokon vagy a meghívó házához mentek, a lovakat kifogták, enni adtak nekik és már otthon várták a gazdával hazafelé menő vendégeket. A vendéglátásában minden gazda és gazdaasszony igyekezett a legjobban és a legbőségesebbet nyújtani. Rendkívül fontosnak tartották, hogy a vendégek a búcsúi ebéddel meg legyenek elégedve, jól érezzék magukat és kellemesen emlékezzenek vissza a búcsú napjára. A vendéglátók is hasonló ellátás­ban részesültek, amikor ők voltak a másik faluban búcsúban. Ilyen formában a búcsúi vendéglátás vol­taképpen viszonzás, viszont-vendéglátás szakadatlan folyamata volt, s az még ma is. A búcsú napjainkra teljesen átalakult, néhol már csak a misére szűkül, a vendéglátást a családi, baráti összejövetel és a szó­rakozás azonban nem változott. Természetesen az ételek és italok terén sok változás figyelhető meg. De ez a változás nem a búcsúnak, hanem egyebeknek - gazdasági stb. okoknak - a következménye. A régi búcsúi ebéd elmaradhatatlan és fontos étele volt a juhhús, többnyire káposztában főzve. Ez utóbbi főleg a dereski búcsúi ebédek specialitása volt. Az első világháború előtt, s közvetlenül utána csak az ún. bundapálinkát fogyasztották. A kocsmában spiritusznak nevezett italt vettek, s otthon ve­gyítették el olyan erősre, amilyenre akarták. Az asszonyok részére ízesítették és édesítették. A különbö­ző kőtt kalácsféléket az előkészületeknél említettem. Ebédre sütöttek még herőcét vagy pampuskát is. A búcsúi vendéglátásnál régen elmaradhatatlanok voltak a cigány muzsikusok. Négy-öt banda is járt házról házra. A gazda mind a maga, mind a vendégek kedvére húzatta a nótákat, s volt olyan ház, ahol késő estig mulattak. A cigány kéregető asszonyok is megjelentek a búcsúban. Minden házban kőtt kalácsot kaptak, s né­melyik egy zsákkal is összeszedett. Lakodalom Az egyházi ünnepi alkalmakon kívül az emberi élet nagy eseményeihez fűződő vendéglátásnak is megvolt a maga jellegzetes rendje, amely az ételek fajtáiban, mennyiségében, tálalásai módokban és az eseményhez illő étkezési szokásokban kimutatható. Vizsgálatuk jóval nagyobb terjedelmet igényel, mint amennyit az alábbi adatok elfoglalnak, így azokat a kutatás kezdeteinek kell tekinteni. A gömöri lakodalmi ételek ismertetését mindenekelőtt a kalácsnál kell kezdeni. A kalácsból fogyott a legtöbb. A rokonság legalább hatfélét: három túrósat, egy lekvárost, egy lapos, egy fonott kalácsot vitt a lakodalmas házhoz. Előfordult, ha nagyon közeli volt a rokon, hogy kilencet sütött, és mellé még egy tál herőcét vagy pampuskát is. Kaláccsal és pálinkával kínálták a gyülekező vendégeket. A lakodalmi vacsora a következő fogásokból állt: elsőnek tálalják a tyúkhúslevest csigatésztával, utána a levesből a töltött tyúkokat, hozzá törtkrumplit tejföllel kihabarva, hozzá nyáron tejfeles salátát és uborkát, télen aszalt szilvát és brusnyicát. Ez követi a káposztaétel, régebben parasztkáposztának, vagy 60 év óta töltött káposztának elkészítve. A fejkötés előtt újra tálalnak - korábban zószos húst, ma kirántott húst. Az édes sült tészták terén is megváltoztak az ízlések, a túrós- és almásbélest felváltották a legkülönbözőbb tortákkal és süteményekkel, melyeket háznál sütnek és díszítenek erre az alkalomra. Keresztelő Még 30-40 évvel ezelőtt nagy keresztelőket rendeztek, de az utóbbi években kevés gyermeket ke­resztelnek meg, így ez a fajta vendéglátás erősen elvesztette megszokott jellegét, régi hangulatát. Az ünnepi étlap ugyanazokból az ételekből tevődött össze, mint más ünnepeken: tyúkhúslevesből, tyúkhús­ból, szilvából, brusnyicábó\ főzött kompótból, parasztkáposztából, vagy azt később felváltó töltött ká­posztából. Jobb módú családoknál sütöttek még sniclit (fasírtot) is, vagy kirántott húst. Utána diós­mákos patkóval vagy emeletes kaláccsal, esetleg egy tehéntúrós lapissal kínálták meg a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents