Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

tettek, ebben egy fej vöröshagymát apróra vágva megpirítottak, s egy kanálka piros paprikával ízesítettek, majd felöntötték vízzel, sót, babérlevelet tettek bele, és ebben a már ízesített lében puhára főzték a babot. Volt, aki egy-két, kockára vágott krumplit is főzött bele. Főzés közben ecetet is csepegtettek a lébe. A levest két kanál lisztből és egy liter tejből, meg fél liter tejfelből készült habarással sűrítették be. Ezután még egyszer felforralták, majd letették a tűzhelyről hűlni. Mindebből kb. ötliternyi sűrű leves lett. A Csermosnya-völgyi mai gyakorlat abban különbözik, hogy ott í a babot sós, babérleveles vízben főzik puhára, aztán rántással berántják, s mikor összefő, akkor tesznek rá habarást. Korábban ott is t készítették rántás nélkül. A habart bab hűvös helyen négy-öt napig is eltartható. Mindig annyit melegítenek fel belőle, amennyi elfogy. A felmelegített ételt - ha kimaradt - már nem önthettek vissza a hidegen tárolt leveshez. A habart száraz babot füstölt kolbásszal, füstölt oldalassal, vagy csülökkel tették még tartalmasabb étellé. A húst a babbal együtt főzték puhára. A fehér babot főként füstölt sertéshússal, csülökkel főzték, főleg farsangi napokon. Petrezselyemgyökeret, sárgarépát, karalábét, zellert, kockára vágott krumplit használtak fel hozzá. Sóval, paprikával ízesítették. Sok helyen még reszelt tésztával is sűrítették a habart fehérbablevest. A zöldbableves nyári eledel. A leszedett zöldbabot megtisztították, két végét levágták, 3-4 centiméteres darabokra feldarabolták, egy cikk fokhagymát megpirítottak, vízzel felengedték és benne megfőzték a babot. Főzés közben két-három krumplit is tettek bele apró darabokra vágva. Sóval, paprikával és ecettel ízesítették, ha megfőtt. Legvégül pedig behabarták és újra felforralták. Ezután hűvös helyre tették, hogy minél gyorsabban hűljön ki. A habart krumplileves is az egyszerű ételekhez tartozik. Megfőzték a kockára vágott krumplit sós vízben. Előzőleg zsírban pá- Habarófa rolták a vöröshagymát, fokhagymát, s ráöntötték a habarást. Ecettel, babérlevéllel ízesítették. A cibereleves a Csermosnya-völgy egyik sajátos étele. Feltették a rizskását sós vízben főni. Amikor megpuhult, besodorták. Tettek hozzá krumplit is. A ciberelevest utóbb még be is rántották. Volt róla egy szólás is: „cibere kondító, szolga szomorító". Ennek az volt az értelme, hogy ha dél volt s megkondult a harang, mehetett a szolga ciberét enni. „Mert a szolgának majdnem minden nap azt főztek, de a gazda jobbat evett". A haluskaleveshQz azt a lét használták fel, amiben kifőzték a krumplis haluskát. Apróra vágott kaporral ízesítették, néhol még vagy 5 dkg érett juhtúrót is kevertek hozzá, tányérban elkavart savanyú tejfölös habarással sűrítették fel. Sóskaleves. Ha volt füstölt hús, azt feltették főni. A sóskát zsíron megdinsztelték és a húsra öntötték. Aztán habarást készítettek rá lisztből, tejből, tojásból és felforralták. Igen kedvelt étel volt, a cserhántóknak ezt vitték ebédre az erdőre (Szuha-völgy). Habart gomba. E vidékek erdőségeiben sok gomba megterem. A tinóru gombát megaszalták és száraz helyen kis fehér tarisznyában tárolták. Mindenszenteket követő időszakban hetente egyszer habarva vagy rántva levest főztek belőle. Kevés fűstölt szalonnát kisütöttek, s a tepertőjét is benne hagyva lisztet pirítottak rajta. Vöröshagymát, fokhagymát, kevés pirospaprikát tettek bele. A kiáztatott aszalt gombát a rántással összefőzték. Amikor megpuhult, aludttej és liszt összetételű habarást öntöttek rá. Kihűlve 3-4 napig is eltartották. Nyáron is hasonlóan készítettek friss gombából habart gombalevest, még aratóknak is vitték ebédre, vacsorára.