Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

Amikor a szalonna elfogyott és a vaj is hiányzott, túrót ettek früstökre. Kicsavarta a gazdasszony a túrót, tejfelt tett és vöröshagymát vágott rá, úgy ették kenyérrel, még kaszálás idején is - közölte Domby Lajos alsó­szuhai földműves. A Turóc-völgyi és Csermosnya­völgyi adatok szerint túrót önmagá­ban nem fogyasztottak, esetleg a gye­rekek táplálékául szolgált cukorral vagy tejföllel összekeverve. A túróval ízesített ételek közül el­ső helyen kell megemlítenünk az igen kedvelt sztrapacskát (trapacska, tra­paska, krumplis haluska), s a túrós metélkét, túrós szaggatott tésztát, a túrós rakat, gubát, zúzát. Töltötték vele a túrós derelyét és a különféle kalácsokat. A túrókészítés után visszamaradt lé a savó, mellyel főleg nyáron, szomjukat oltották az emberek. Úgy tartották, hogy a savó kipurgálja a beleket. Habaráshoz nem használták, de rétestésztát, kalácsot dagasztottak vele. A megmaradt savót a disznónak, kutyának öntötték ki. Az is előfordult, hogy a cigányok kérték el. Túrót húsvétkor nem szenteltek. A túró füstölése sem volt szokásban. A tejfel kisütéséről csak a Turóc-völgyből van adat, éppen úgy sü­tötték ki, mint az írós vajat. A vaj böjtös ételnek számított. Túróval csak a már említett módon keverték: a kisütött vajalját a túrós haluskára tették. Böjtkor a vajat zsír helyett használták. A tejes ételek sorában a gömöri paraszti konyhában nóvumnak számít a tejeskávé készítése és fogyasztása. Századunk elejé­től követhetjük nyomon történetét. Ekkor kezdett népszerűvé válni és mind gyakrab­ban fogyasztott étellé. A hagyomány sze­rint Amerikából visszatérők hozták be fal­vainkba a babkávét. 107 Házilag megpirítot­ták, majd vas- vagy rézmozsárban megtör­ték. Ezt követően az üzletben is lehetett kapni nyers, pörköletlen állapotban. Vaslá­basban pörkölték. Babkávéból főzött kávét csak kivételes alkalmakkor fogyasztottak, pl. lagziban, uzsonnára, kereszteléskor, búcsúkor, te­metéskor. Az 1910 utáni években cikória (Cichorium intybus) kávépótlóval helyette­sítették a babkávét. Saját termésű árpából is állítottak elő pótkávét. A pótkávénak szánt árpát nedvesen tartották kb. 6 napig. Amikor csírázni kezdett, kiszárították, majd megpörkölték. Ez volt a pörkölt malátakávé. Csuportartók Kávéőrlő, dió-, mákdaráló 107 Vö. Kisbán Eszter: A kávé bevezetése Magyarországon. Eth„ XCIX. 1988. 149-177.

Next

/
Thumbnails
Contents