Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

LÉVÁRTI HIEDELMEK

Égés A megégett testrészre napraforgóolajat kentek. Fagyás A fagyos testrészre gabonalisztet hintettek. Fehér folyás A fehér folyást a nők a fekete szárú szagos bábaguzsaly főzetével gyógyították. Fejfájás A fejre vizes ruhát vagy útilaput tettek. Tetvesség A fejbőrt, hajat petróleummal bedörzsölték. Ficamodás A ficamos testrészt ecetbe vagy vizeletbe mártott ronggyal borogatták. Fogfájás Gőzöléssel, meleg arcborogatással próbálták a fájást megszüntetni. Többnyire kihúzatták a begyulladt fogat. Lévárton egy Cselényi nevű lőkösházi emberre emlékeznek, akivel a környező falvak lakói fogat húzattak. Horváth Lajos így emlékezik rá: „Cselényi földművelő ember volt. Egy vasból való foghúzót mindig magánál tartott. A gatyamadzagjára kötötte. Ha szántott, vetett, kaszált, a fogó mindig nála volt. Ha valaki elment hozzá, hogy fáj a foga, ahol dolgozott, a műveletet ott végezte el. A testvérem 18 éves volt 1918-ban. Nagyon fájt a foga. Elment édesanyámmal a foghúzó emberhez. Nem volt odahaza, künn a mezőn szántott. Amikor odaértek hozzá, megállott és kérdezte, melyik fogad fáj, lányom. Magdi rámutatott az egyik fogára. Akkor leültette az eke gerendelyére. Leoldotta a fogót a gatyájáról. Egy pillanat alatt kicsavarta a Magdi fogát, de nem a fájósat. A testvérem elsikoltotta magát, hogy nem a fájós fogát húzta ki. Mire a bácsi azt mondta, hogy nem baj lányom, kihúzom azt is. Aztán kihúzta a fájós fogát is. De csak egy fogért kért fizetést. Vérmérgezést senki nem kapott, akinek ő húzta a fogát." Fekély, tályog A fekélyre és a tályogra valamikor ezüstpénzt tettek. Eldobták. Arra ragadt a betegség, aki a pénzt felvette. Fülfájás A beteg fülbe a gyerekét szoptató asszony a melléből tejet fejt. Hasmenés A fűzfa kérgét megszárították, porrá törték, megfőzték és a levét megitatták. Ugyanerre a célra használták a makkfőzetet is.