Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
LÉVÁRTI HIEDELMEK
6. Az éjféli misén a leány templomból kijövet a zsebkendőjét érintse a szentelt vízbe. Azzal a szemét lefekvéskor törülje meg. Megálmodja, hogy ki lesz a férje. 7. A karácsonyi vacsorakor a család minden tagja megeszik egy cikk fokhagymát, hogy ne legyen beteg a következő évben. 8. A karácsonyi asztal ételmorzsáit vászonzacskóba teszik, az ólban a gerendára felfüggesztik. Megvédi az állatokat a rontástól. 9. A karácsonyi asztalra egy tányért az angyalka részére tesznek. Neki éppen úgy megterítenek, mint a család tagjainak. 10. A gazda almát visz a zsebében az éjféli misére. Amikor hazaér, az istállóban arról itatja meg az állatokat. így a boszorkányok nem tudják megrontani őket. 11. Karácsony este a házban minden kifeszített kötelet megoldanak, ruha, fehérnemű sem lehet a kötélen, mert halál, marhavész lenne a következő évben (lásd még a Karácsony című fejezetet). István-nap, két ünnep közt, újév 1. Ha István-napkor sok a hó, gazdag mézhozam várható. 2. Ha István-napkor süt a nap, bőséges gyümölcstermés lesz. 3. Két karácsony közt (két ünnep közt: december 25. - január 1.) babot, kását nem szabad főzni, enni, mert az ember kilises (keléses, pattanásos) lesz. 4. Újév napján szárnyas állatot (tyúk, liba, kacsa) nem szabad enni, mert elszáll a szerencse, ellenben disznóhúst kell fogyasztani, mert az szerencsét hoz. 5. Ha a leány újév első napján prümmög, még abban az évben férjhez megy. Vízkereszt 1. Vízkeresztkor a pap a házat megszenteli. Úgy vélik, hogy az megvédi a házat minden bajtól. A plébános a ministráns gyerekkel jár házról házra. Az ajtóra krétával ráírja az évszámot és a három királyok nevének kezdő betűjét: G. B. M. 2. Vízkeresztkor a templomban megszentelt vízzel a szobában a négy sarok irányába kereszt alakban loccsintanak a falra. A szentelt víz a házat minden bajtól megvédi. 3. Ha vízkeresztkor megcsappan a szerha (a hólé csurog a tetőről, vagy eső esik), akkor az állatoknak még az izékre is szüksége lesz, mert hosszú lesz a tél. 4. Vízkeresztkor csfíkot (hosszúra vágott tészta) főztek azért, hogy a kender hosszúra (magasra) nőjön. Nagypéntek 1. Aki nagypénteken korán reggel, mielőtt a madár átrepül a Turóc felett, megmosdik a patak vizében, egész évben egészséges lesz. Ha a gazda a lovát ugyanakkor a patakban megmossa, a lovát nem éri betegség. 2. Nagypénteken a passiómondás alatt a kígyók az Oldaltetőn a két tölgyfánál követ fújnak. Annak, aki meglesi a követ fújó kígyókat, három kívánsága teljesül. Szent György 1. Szent György-napra virradó éjszaka, hajnalban az asszonyok pocakos lepedővel kimennek a rétre, kaszálóra s a lepedőt addig húzogatják (emlékezet szerint meztelenül), amíg a harmattól átnedvesedik, miközben mondják: Szedem a harmatot, de nem mind. Otthon a lepedőt zsétárba kicsavarják. Az így nyert vízzel bogácsát (pogácsa) gyúrnak. Egy-egy pogácsát adnak a teheneknek, hogy bő tejelők legyenek és a boszorkányoktól védve legyenek. 2. A marhákat Szent György-napján hajtották ki először a legelőre. Ha még nem volt megfelelő a mező, akkor is kihajtották arra az egy napra. A csapásra (útra) keresztbe csipkefaágakat tettek, egy cserépfazékba üszögös tüzet, arra száraz marhaganajat és 21 féle száraz füvet. Az állatok a füstön és a csipkefaágakon haladtak át a legelőre. így egész évben egészségesek maradtak és védve voltak a boszorkányok rontásaitól.
