Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Gyertek, fiúk, tegyük fel a szekérre, Vigyük el a zsidó orvos elébe. Zsidó orvos elfordul és azt mondja: Ennek csak a jó Isten az orvosa. Farkas István, nyisd ki rácsos kapudat, Itt hozzuk az egyetlenegy lányodat. Koporsóján földig érö koszorú, Szertője szívejaj, de szomorú. Megkondult a fehérvári nagy harang, Húzza áztat három fehér vadgalamb, Húzza azt a gyönyörű sírverseket, Fiók, lányok, szervusz, Isten véletek! Édes rózsám, ha fel akarsz keresni, Fehérvári temetőbe gyere ki! Megismered síromat a hantjáról, Fej fámat a tüdőszínü szalagról. Keleméi; Szuha-völgy, Brichla Adolf né Jávora Gizella (63), 1975 Zagyi Julcsa [A cséplőgépbe esett lány] A nagykertben megkezdték már gépelni, Zagyi Julcsa ment a dobra étetni, Olyan szépen hányta bele a kivét, A két henger odakapta a kezét. Ahogy ezt a szeretője meglátta, A két kézit a fejire kulcsolta, Gépész uram, álljon meg a masina, A szeretőm beleesett a dobba! Zagyi Julcsát feltették a szekérre, Úgy vitték a főorvos úr elébe. Főorvos úr elfordult és azt mondta: Ennek csak a jó Isten az orvosa. Nyisd ki, anyám, nyisd ki rácsos kapudat, Halva hozzák egyetlenegy lányodat, Koporsóját földig csüng le a szalag, Édesanyja szíve, jaj, meghasad. Megkondult már a szombati nagy harang, Húzza áztat három fehér vadgalamb. Gyertek, lányok, öltözzünk fel fehérbe, Zagyi Julcsát vigyük a temetőbe. Rimaszombat, Rima-völgy Márton János (72), 1963 Szabó Vilma [A gyermekgyilkos anya] Szabó Vilma kiment a szőlőbe, Lefeküdt a diófa tövébe. Arra mentem, kiáltottam neki, Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki. De ezt Vilma nem vette tréfának, Beugrott a közeli csárdába. Csaplárosné parancsol lányának, Két icce bort hozzon ki Vilmának. De ezt Vilma nem tudta meginnya, Kilenc zsandár az ajtót benyitja. A tizedik elkiáltja magát: Gyertek fiúk, megfogtuk már Vilmát. Szabó Vilmát hat zsandár vallatja, Szeretője az ablakon hallgatja. Valld ki, Vilma, minden bűneidet, Hová tetted a három gyermekedet? Egyet tettem a diófa tövébe, Másikat a Tisza fenekére. Harmadiknak most vagyok gyilkosa, Jaj, Istenem, hol az akasztófa! Szabó Vilmát hat zsandár kiséri, Szeretője az ablakból nézi. Ne nézd, betyár, kínos életemet, Mind teérted szenvedem ezeket. Hét, Sajó-völgy Veres Józsefié Kocsis Julianna (48), 1973