Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

A SZERELMI ÉLETTŐL A LAKODALOMIG ALSÓSZUHÁN

Házasságkötés, lakodalom A házasságkötést az udvarlás időszaka előzte meg. A legény többnyire hosszabb ideig járt a kiválasztott leány házához. Ez alatt az idő alatt nem csak a leány, hanem a szülei, sőt a rokonság is jobban megismerte a legényt, szokásait, tulajdonságait, emberi magatartását stb. Mindez a férjhez adást illetően fontos volt. Durva, kocsmázó, mulatozó, dologkerülö udvarlót nem láttak szívesen, többnyire eltanácsolták még akkor is, ha a leányuk szerelmes volt a legénybe. A gazdag fiúval kapcsolatban elnézőbbek voltak, a leányt még biztatták is, mondván, hogy a házasságban, mint férj majd megváltozik. Amikor a legény és a leány a házasságkötés szándékában egymással megállapodtak, a kérő időpontját is kitűzték. A leány közölte a szüleivel, hogy a kedvesének a nénje és a keresztapja kérőbe jönnek. A kérő napja mindig vasárnap volt. A szülők a megjelölt időpont előtti napokban előkészületeket tettek a kérőre. A házigazda rendbe tette az udvart, az istállót és más melléképületeket. A felesége a leányával a házat kitakarította. Ételről, italról gondoskodtak. A család minden tagja arra törekedett, hogy a kérők minden tekintetben kedvező benyomást szerezzenek. Amikor a kérők a házhoz megérkeztek, a leány az oldalházba (hátsó szoba) ment. A vendégeket a házigazda az első házba (első szoba, tiszta szoba) tessékelte. Először közömbös dolgokról esik szó. A gazdaasszony beviszi a süteményt, a pálinkát és a bort. A házigazda tölt és kínálja a vendégeket. A kérő mielőtt a pohárért nyúlna, feláll és a következőket mondja: Engedjék meg, mielőtt a poharat felvenném, hogy elmondjam e tisztelt háznál a jövetelünk célját. Az én kedves keresztfiam, Lökös Bálint a házasság dolgában elindulván a kedves lányukat szemelte ki hűséges élettársának. Most mi az ő kívánságára azért jöttünk, hogy a szülőket is megkérdezzük, akarják-e, hogy a két fiatal egymással törvényes házasságra lépjen? Az apa kevés gondolkodás után szólt a feleségének, hogy hívja be a lányát. A kérő neki is feltette a kérdést: Juliska! Akar-e a Lökös Bálint felesége lenni? A leány válasza: Ha bele vannak nyugodva, nem bánom. Az igenlő válasz után a háziak megterítettek, az ételeket az asztalra rakták és megkezdődött a házasságkötéssel, lakodalommal kapcsolatos beszélgetés, pl.: mikor menjenek jegyet venni, hová és hogyan, szekéren, buszon stb. Megállapodtak abban, hogy a vőlegény veszi a koszorút, a fátylat, két öltözet ruhát, fehéret és barnát. A mennyasszony vesz a vőlegénynek, vőfélyeknek és a koszorúslányoknak. A jómódúak aranyláncot vesznek jegyajándékul. A jegygyűrűt kölcsönösen veszik egymásnak. A keretes előzményéhez kapcsolódott a háztűznéző. Erre többnyire csak akkor került sor, ha a legény szülei kevésbé ismerték a leendő feleség családját, anyagi helyzetét. A legény édesanyja, keresztanyja váratlan időpontban, valamilyen ürüggyel felkeresik a leány szüleit, bemennek a portára, körülnéznek az udvaron, melléképületekben, megnézik az állatokat és a házbelsőt. A leány szülei természetesen tudják a jövetel célját és nagyon szívélyesen fogadják a háztűznézőket. A legény anyja rendszerint viszontlátogatásra hívja meg a leány szüleit. A kérő után, illetőleg az esküvő előtt pár héttel a menyasszony és a vőlegény elment a jegyzőhöz, vagy régen a bíróhoz a községházára és a paplakra, az esküvőre feliratkoztak. A templomban kétszer kihirdették őket, s azután megtartották a lakodalmat. Az esküvő, illetőleg a lakodalom időpontja a második világháború előtt szerdai napon volt, jelenleg szombaton tartják. Régen (ez mindig az 1900-as évek kezdetétől a második világháborút követő egy-két évtizedre vonatkozik) a lakodalmat október végétől május elejéig tartották. A lakodalomra hetekkel korábban megkezdik az előkészületet. A vőfélyeknek időben szólnak, hogy a versekkel, köszöntőkkel fel tudjanak készülni. A nyoszolyalanyoknak szintén a lakodalom előtt jóval korábban kell a tisztségükről tudni, hogy a nyoszolyóruhát elkészíthessék. A szülői házaknál disznót, kacsát, libát, hizlaltak. Beszerezték a sátrat, székeket, lócákat stb. Az udvaron előkészítik főzéshez, sütéshez a tűzhelyeket. Megállapodnak a meghívandó személyekben, akiket jóval a lakodalom előtt