Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

AZ EMBERÉLET FORDULÓINAK SZOKÁSAI LÉVÁRTON ÉS DERESKEN

2. változat Halljunk szót uraim, én ismét papolok, Szegény szakácsnénak ügyében felállók, Addig, jó vendégek, tőle meg sem válok, Míg azt meg nem nyerem, amiért itt állok. Bizony násznagy uram szomorú hír vagyon, A szakácsné asszony keze sebes nagyon. Szegény hogy a kását ott kün kevergette, A jobb kezét a tüz szörnyen megégette. íme a szakácsnénk ő nagy kanalával, Forgatja jobb kezét szörnyű fájdalommal, De még a mi nagyobb, sánta is lábára, Mert a kása freccsent mind az öt ujjára. Tehát jó vendégek, most bukszát nyissanak, Kis bankót nagy bankót tányérra rakjanak, Ekként orvosságra neki pénzt adjanak, Hogy fájó sebei hamar gyógyuljanak. Az új asszony bemutatása éjfélkor Változóan derült a mai nap reánk, Ki tudja az éjfél mint férkőzött hozzánk. A mi menyasszonyunk szűz koszorúját Fejéről az éjjel elrabolták. Elrabolta a sors változandó keze, E díszes fejkötőt tűzte fel helyette. Az új fej kötőbe mutatom be őket, Minit szerető rokont szeressétek őtet. Most pedig mint rózsa a virágos kertet, Úgy ékesíti e díszes ház népét. Szaporodik véle rokonságunk száma, Minden szerető szív örömmel fogadja. T^fás szövegek, kurjantások, A vőfély szól a házasságról 1. változat Kedves násznagy uram, leányok, ifjak, vének, Illő becsülettel egy kis csendet kérek, Míg a házasságról egy kicsit beszélek, Hallgasson rám minden megteremtett lélek. A szent háromságot az Isten rendelte, Amikor Ádámnak Évát teremtette, Hogy örömben, búban segítője lenne, A szent bibliában így vagyon ez benne, De boldog is, kinek van édes hű párja, Mert a jó feleség a ház gyöngyvirága, Víg öröm és áldás száll vele a házba, Kivirágzik szépen a boldogság fája. Magányos legénynek unalmas az élet, Nincs kivel megossza, hogyha kedve éled, Nincs, ki vigasztalja, ha nehéz az élet, Nincs, ki szólna néki édes, szép beszédet. Azért hát legények előre, előre, Készüljetek immár a szép menyegzőre, Gondolkozom én is régen már felőle, Talán már lészen is valami felőle, S mert a házasságról beszélek én mostan, Mi minden kell hozzá, azt elmondom sorban, Ha a biztatáshoz immár hozzáfogtam, Nem tarthatom úgy a többit se titokban. Gazdasszonynak tehát tűzhely kell először, pajzán versek, lakodalmi játékok Amely mellet finom ebédeket főzzön, Szobában, konyhában, ami csak szükséges, Bútor és más szerszám legyen elégséges. Seprő, ruhakefe, dézsa a sarokba, Mángoló, sótartó, motolla és rokka, Falra cifra tükör, új székek, fényes asztal, Kell láda, dívány, ágy, vánkos szép huzattal, Apró és nagy fazék, bögre, szilke és tál, Rosta, szita, kosár, szakajtó meg kanál; Sodrófa és deszka, rostély, nyárs, meszelő. Sütőlapát, pemet, tökgyalu, reszelő, Lábas, kés és balta, dagasztó tekenő. Belefáradtam már ebbe a beszédbe, Ha mind elsorolom, négy nap se lesz vége, A házasságra kell ezerféle dolog, Mi körül az asszony gondolata forog. És e sokféle tárgy kell már első napon, Nagyon is kell kérem, hitemre mondhatom. Ennek tetejébe készen kell rá lenni, Hogy idő múltával bölcsőt is kell venni. Tehát barátaim, ezt megfontoljátok, Mielőtt az asszonyt a házba hozzátok, Mindezt megvegyétek, kezéhez adjátok Kívánom az égnek áldását rátok. 2. változat A gazdaasszonynak tűzhely kell először, Amely mellett finom ebédeket főzzön.