Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

FEJTŐ KÉRDÉSEK, TALÁLÓS KÉRDÉSEK

mit sem változott, éppen olyan, mint mikor bezárták. Jelentik a grófnak. Az is csodálkozik. Rejtélyesnek találta a dolgot. Megijedt, hogy hátha ördöngös ember a juhász. Mert másképpen hogyan élhetett ilyen sokáig étlen-szomjan. Megparancsolta, éjjel-nappal figyeljék a lyukon, hogy mit csinál a juhász. Amikor megint éjszaka lett, ment a juhász lánya. Az őrök elkapták. Vitték a gróf elé. Ott kivallotta, hogy ö etette az apját a mejjiböl. A gróf ezen úgy megindult, hogy szabadon engedte a juhászt. A lányát megajándékozta, mert hogy olyan jószívű vót, meg hogy úgy szerette az apját." A következő változatot Sajószentkirályon (Sajó-völgy) gyűjtöttem 1973-ban. „Volt egyszer egy szegény ember, akit lopás miatt halálra ítéltek. Az lett a büntetése, hogy éhen haljon a börtönben. Rítak a gyerekei meg a felesége, de ez semmit se használt. Az embernek volt egy nagy lánya, aki éppen akkor szült. Odament a strázsamesterhez. Kérte, hadd menjen be az apjához. Megszánták, hát beengedték, de megmotozták, nincs-e nála étel. A lányon egy nagy ködmön volt, háttal ült az ajtónak, az apjának megmutatta a mellit, hogy szíjjon tejet. Akkor oszt összeborultak, az ember jól lakott tejjel. Ahogy szítta, a ködmön eltakarta. így ment ez minden nap. Hiába várták, hogy az ember mikor hal meg. Gyanús lett a dolog, hát meglesték, nem a lány sinál-e valami boszorkányságot. Hát látják, hogy a ködmön alatt szoptatja az apját. Úgy megindultak ezen, hogy mennyire szereti a lány az apját, hogy szabadon engedték." (Elmondta Vêlent István, 80 é. ) A találós kérdés és mese változatait a magyar nyelvterület más pontjain is feljegyezték. Baranya megyéből közöl egy változatot Berze Nagy János: „Kinek voltam lánya, annak lettem anyja, Sirat engem az én fiam, anyámnak az ura." Válasz: Egy leány az atyját a maga tejével tartotta.

11 Ezzel azonos variánst publikált Török Károly Csongrád megyéből.

12 A recens hagyományból került lejegyzésre a somogyi Lakócáról a következő variáns: „Kinek lőttem apja, Annak lőttem fija. Szeret engöm az én anyám, Feleségem lánya. Mi ez? - Ez az, hogy ety embör be lött zárva, és a lánya mögsajnálta és a rácson keresztül az emlőjit atta neki, és evvel éltette, és amikor a törvényszék elé került, asz kérdöszték tölle, hoty... hoty van esz, hogy ő mast majdnem fijatalabb, min amikor be lött zárva. Akkor eszt felelte."

13 A szlavóniai Kórógyon lakodalmi találós kérdésként ismeretes. „Az anyámnak lánya lettem, az apámnak annya lettem, tisztelt engem az én apám, anyámnak az ura. Tessék megfejteni! A lány teherbe esett, a kicsit az apja tudomásával eltette láb alól. Mikorra törvényszék elé állították őket, halálra ítélték mindkettőjüket. A lánynak azonban megkegyelmeztek. Kapott enni. Az apja azonban nem kapott, de mégsem fogyott el, mert a lány szoptatta. Ezért lett az apjának anyja stb."

14 11 Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, II. Pécs, 1940. 31. 12 Török Károly: Csongrád megyei gyűjtés. Budapest, 1872. 358. 13 Mándoki László: Találós kérdések Baranyából. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XXIII. 1978. 119. Az adatközlő 1963 előtt Budákovácon lakott. 14 Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótár, II. Újvidék, 1975. 139.