Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
FEJTŐ KÉRDÉSEK, TALÁLÓS KÉRDÉSEK
Fejtő kérdések, találós kérdések gömöri falvakban az idősebb generáció fejtő kérdés néven ismerte és nevezte a találós kérdés fogalma alá tartozó anyagot. A fiatalabb nemzedék - iskola, könyvek hatására - az országosan elterjedt megnevezést, a találós kérdést alkalmazza erre a népszerű műfajra. A népi találós kérdések hosszú időn át kevésbé keltették fel a gyűjtők érdeklődését. Néhány jelentősnek számító közlemény megjelent ugyan a két világháború közötti években, azonban a kezdeti lépések után évtizedekig lényegében alig történt kutatás ebben a témakörben. Szendrey Zsigmond még az 1920-as évek elején viszonylag csekély anyagra támaszkodva megkísérelte a találós kérdések csoportosítását, rendszerezését, külön is foglalkozva az ún. találós mesék külföldi párhuzamaival. Az elméleti fejtegetésekre, az elemző vizsgálatra csak jelentős, a magyar nyelvterület számos pontján gyűjtött anyag nyomán nyílik meg a lehetőség. Szendrey Zsigmond, 1 Berze Nagy János, 2 Istvánjjy Gyula 3 jelentősebb anyagközlése után a tudományos analizálás szem előtt tartásával lényegében mintegy két évtizede fordult a folkloristák figyelme a találós kérdések felé. A Dankó Imre által szerkesztett Múzeumi Körlevélben (Janus Pannonius Múzeum) a találós kérdések gyűjtésére való felhívással egy időben Mándoki László szorgalmazására bőséges találós kérdés került publikálásra a baranyai néphagyományból. 4 Számottevő gyűjtést említhetünk az erdélyi területeken, s utalhatunk Faragó József tanulmányára az új találós kérdésekkel kapcsolatban. 5 Az újabb anyagot elemző Mándoki László tanulmánya után Voigt Vilmos vizsgálta meg egy nagyobb közösség (Mezőcsát) találós kérdéseit, amelyeket rendszerezett, s világosan áttekinthető csoportosításban publikálta. 6 Az 1960-as években különösen megélénkült az érdeklődés a találós kérdések iránt hazai területen elsősorban Mándoki László tevékenységével, aki a kutatástörténetet is áttekintette. 7 Jelentős gyűjtemények és elméleti vonatkozású tanulmányok foglalkoznak a találós kérdésekkel. A külföldi szakirodalomból számos gyűjteményre és elméleti vonatkozású munkára hivatkozhatunk. Robert A. Georges és Alan Dundes a találós kérdések strukturalista meghatározásának kérdéseivel foglalkoztak. 8 Leea Virtanen, Annikki Kaivola-Bregenhoj és Aarre Nymán a Finn Irodalmi Társaság Folklór Archívumának anyagából tettek közzé találós kérdéseket. A kötet - Taylor szisztémája szerint csoportosítva az anyagot - tartalmazza mindazokat a finn találós kérdéseket, amelyek a néphagyományban legalább két változatban ismeretesek. A munka részletesen elemzi a.találós kérdéseket, különösen hangsúlyt fektetve a funkcionális szempontokra, a találósoknak a népéletben betöltött szerepére, valamint a kifejezésben eszközökre, a különböző formulákra. 9 1 Szendrey Zsigmond: Találósmeséink és külföldi megfeleléseik. Ethn., XXXII. 1922. 69-81.; Uő: Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethn., XXXIV. 1923. 83-92.; Uő: Nagyszalontai gyűjtés. Budapest, 1924. 133-163. 2 Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, II. Pécs, 1940. 5-33. 3 Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. Miskolc, 1963. 90-111. 4 L. pl. Frankovics György: Lakócsai horvát találós kérdések. Múzeumi Körlevél, Pécs, 1967. I—II. 5 Faragó József: Népköltészetünk mai fejlődése. Új találós kérdések. Igaz Szó, 1955. II. 141-149. 6 Voigt Vilmos: Egy közösség találós kérdései. In: Mezőcsát, 1971. 200-241. 7 Mándoki László munkásságából: Találós mese Mohácsról, Múzeumi Körlevél, Pécs, 1967. I-II. 9-10. 12. 42.; Moldvai magyar találós kérdések. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XIII. 1968. (Pécs, 1971) 207-211.; Délszláv találós kérdések. Uo. XIX. 1974. (Pécs, 1977) 243-274.; 103. Turkish Riddles from Sumen (Bulgaria). Uo. XXII. 1977. (Pécs, 1978) 309-320.; Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete. Uo. XXIV. 1979. (Pécs, 1980) 301-326.; Találós kérdések Baranyából. Uo. XXIII. 1978. (Pécs, 1979) 319-354.; A találós kérdések Vikár Béla és Berze Nagy János munkásságában. Uo. XXV. 1980. (Pécs, 1981) 281-286.; Egy magyar kút-regény és rokonsága. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982. 837-843.; Ház tetején nyeles edény. Török népek találós kérdései. Budapest, 1985. 8 Robert A. Georges-Alan Dundes: Toward a Structural Definition of the Riddle. Journal of American Folklore, 1973. 111-118. Magyarul: Folkloristica, 2-3. (Szerk.: Voigt Vilmos). Budapest, 1978. 250-271. 9 Leea Virtanen-Annikki Kaivola-Bregenhoj-Aarre Nyman: Arvoitukset, Finnish Riddles. Helsinki, 1977.; Annikki Kaivola-Bregenhoj: The Nominativus Absulutus Formula One Syntatic-Semantic Structural Scheme of the Finnish Riddle Genre. Helsinki, 1978. A szemantikával összefüggésben: Ju. I. Levin: Szemanticseszkaja sztruktura zagadki. In: Paremiologicseszkij szbomyik (Red.: G. L Permjakova). Moszkva, 1978. 283-314. Ez a gyűjtemény közli orosz nyelven Elli Köngäs Marauda tanulmányát: Logika zagadok (239-282); Utaltunk még egy lengyel kötetre: Slawomir Folfasinski: Polskié zagadki ludowe. Warszawa, 1975.; egy komi (zűrjén) gyűjteményre: Fedor Vasilevij Pleszovszkij: Komi narodnöje zagadki. Sziktivkar, 1975.; és egy tematikus műre: Roger D. Abrafiams: Beetween the Living and the Dead. Helsinki, 1980.