Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

ADOMÁK, TRÉFÁS TÖRTÉNETEK

i, az is Bíróválasztás gatya nélkül Amikor a bírónak lejárt az ideje, a főbíró intézte az új választását. Kérdi a volt bírótól: - Van-e jelentkező a bírói állásra? - Van, bizony, főbíró uram! Éppen tizenöten jelentkeztek erre a posztra. - No, híjjá ide mind a tizenötöt. Jöjjön mindegyikkel a felesége is. Úgy is lett. Megérkeztek a választásra mind a tizenöten tizenöt asszonnyal, a volt bíró udvarába. A főbíró az asszonyokat leültette, a jelölteket magával vitte hátra a szérűre, a szalmakazalhoz. - No, emberek, álljanak sorba szembe a kazallal. Tolja le mindenki a nadrágját meg a gatyáját. A fejüknek kaparjanak lyukat a kazalba és dugják bele. Amikor ez megvolt, küldte a kisbírót az asszonyokért. Azt mondja nekik a főbíró: - Az lesz az új bíró, akit felismer a felesége. Mentek sorba az asszonyok. Nézték a sok csupasz feneket. Már majdnem úgy volt, hogy egyik sem ismeri meg az urát, s nem lesz új bíró. Utoljára ment egy testes asszony, a volt bíró rokona. Jó mélyen lehajolva belenéz mindegyik bírójelölt lyukába. Egynek nagyot ütött a farára: - Bújj ki hé! Te vagy az! A főbíró csak bámul: - Mondja asszony, miről ismerte meg az urát? - Tegnap káposztát főztem, főbíró úr. És még most is oda van tapadva a káposzta a seggi lyukába. Arról ismertem meg, főbíró úr! A hugyos fiú bosszúja A fiú iskolai szünetben vízhordó volt a fatelepen. A bátyja is ott dolgozott a brigádban. Egyszer elszólta magát, hogy az öccse még kisgyerek korában sokat bepisilt. Ettől kezdve a kis Miskát nem szólították a nevén, hanem csak mindig úgy, hogy hugyos. A gyerek nemcsak vizet hordott, hanem ő készítette a teát is. A kannába mindig belepisilt, és úgy főzte meg a teát is. Ha ő hugyos, hát akkor legyen! Egyszer arra megy az elnök. Hallja, hogy gúnyolják a Miskát. - Emberek, nem kell a gyereket gúnyolni, hiszen nagyon sokat segít, vizet hord, sepreget, tüzet rak, teát főz. Erre a brigádvezető megszólal: - Aki még egyszer úgy szól az inasnak, hogy hugyos, el lesz a munkából bocsátva! Miska csendesen csak ennyit mondott: -* Akkor én is megígérem, hogy ezután nem hugyozok a teáskannába. Az állatorvos meg a huncut bojtár Az állatorvos ment a téeszbe a juhokat oltani. Vitte magával a házvezetőnőjét is. Bent ült az autóban. Kérdi a juhászbojtár az orvostól: - A doktor úr húga? - Felül húgom, alul búgom! Ott volt a számadó, meg az elnök is. Jót nevettek. Most az orvos következett. Fogja a bojtár a birkát. Kérdi a doktor: - No, bojtár, hány bele van a jószágnak? - Vékonybele, vastagbele, pöcsöd bele! No, ezt megkapta! Valami tromf kell. Megint kérdez az orvos: - No, ha ennyire értesz a jószághoz, akkor azt mondd meg, hogy ha megkeringősödik egy birka, hogy húznád le a bőrét a legelőn? - Hát én bicskával. De ha a doktor úr megcsókolná a végbelit, örömében kiugrana a bőréből!