Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

ADOMÁK, TRÉFÁS TÖRTÉNETEK

A cigány újságot olvas A második világháború vége felé, amikor a németek egyre csak visszafelé vonultak, a pelsőci állomáson egy cigány újságot olvas. Megszólítja egy vasutas: - Mit ír az újság, more? - Azt írja, hogy győzünk. - Azt? Hát fordítva van az újság a kezedben! - Értse maga is fordítva! - mondta a cigány magabiztosan. Egyszer fűt, egyszer hűt A cigány fát szedett az erdőben a fiával. Nagy hideg volt. Az öreg bele-belehuhukolt a markába. Azt kérdi a gyerek: - Apa, te mit csinálsz? - Melegítem a kezemet. Hazaérnek a fával. Az asszony leveszi a levest a sparthéról. Szedi ki, hogy egyenek. Az ember igen fújta a forró levest. Azt kérdi a gyerek: - Apa, te mit csinálsz? - Hűtőm a levest. - No, hogy a rák egye ki a szádat. Ha akarod meleg, ha akarod hideg jön ki rajta. A bakter és a cigány A cigány ment haza a vasút mellett gyalog, mert nem volt pénze a vonatra. Igen fázott, csak úgy hullt a szeméből a könny. Amikor az őrházhoz ért, megkopogtatta az ajtót, hogy hadd menjen be egy kicsit melegedni: a vasúti őr éppen vacsorázott. Vékony paprikás szalonnát evett és hozzá jó hegyalja borocskát nyelegetett. - Drága aranyos állomásfőnök úr, tessék már nekem is adni, mert mindjárt éhen halok meg szomjan fúlok. A jószívű őr először szilvóriummal kínálta, aztán odaadta a maradék szalonnát meg a bort. Amikor a cigány jóllakott, és a bort is lehúzta, kapatosan így búcsúzott az őrtől: - Mondd csak, kérlek alássan, régen vagy már te itt bakter? Cigány az ezredesnével Az ezredes úr felesége sétál a parkban. Meglátja a cigány katona. Azt mondja a társainak: - Hej, ha én ezt megcsicserézném, akkor az csak úgy szikrázna! Meghallotta ezt az ezredes. - Mit mondtál, te cigány! Este megteheted, de ha nem szikrázik, akkor főbe lövetlek! Este kilenckor jelentkezz! A cigány kiment az erdőbe. Fogott egy fél marék szentjánosbogarat. Betette egy dobozba, és este ment a megadott helyre. Az ezredesné már ott várta a kanapén szétvetett lábakkal. A cigány leoltja a lámpát. Kezdi az asszonyt márelni. Közbe kidob egy szentjánosbogarat. - Ezredes úr, itt egy szikra! Aztán a másikat dobja: - Két szikra! Közben jó erősen dolgozta az ezredesnét, aki már betüzesedve izgett-mozgott, sikongatott. Akkor a cigány a dobozból az összes szentjánosbogarat kivetette. - Ezredes úr! Szikrázik az egész pina! A cigány meg a vadmacska A vadász lőtt egy vadmacskát. Felkötötte egy fa ágára. Megnyúzta. A bőrét eltette. Az állatot pedig otthagyta a fa ágán. Aztán lőtt egy őzet is. Összekötözte a négy lábát, közé dugta a puska csövét, és ment hazafelé. Összetalálkozik a Frici cigánnyal, aki gallyat szedett az erdőben. - Mit tetszik hozni, Jénei úr! Özet, de lőttem egy nyulat is. Ott csüng a fagallyon a Kisbére kútnál. Én csak a bőrét nyúztam le. Elviheted, ha szereted a nyúlhúst. Boldogan vitte haza a cigány a kövér vadmacskát. Egy hét múlva megint találkozik Jénei úr Fricivel.