Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPDALOK ÉS NÉPBALLADÁK

Fényes patkós Riska tehént Ó, ki látott még, Amióta áll a világ, A csillagos ég! Édes, kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Mit keres a huszármente A fogasomon? Ó, te ember, bolond ember, Hol itt a mente? Most vettem egy delin kendőt, Azt tettem ide! Fényes gombos delin kendőt Ó, ki látott még, Amióta áll a világ, A csillagos ég! Édes kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Mit keres a huszárcsizma Az én lócámon? Ó, te ember, bolond ember, Hol itt a csizma? Tejesköcsögöm mostam ki, Azt tettem oda! Sarkantyús tejesköcsögöt Ó, ki látott még, Amióta áll a világ, A csillagos ég! Édes kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Mit keres ez a fényes kard Itt a fogason? 0, te ember, bolond ember, Hol itten a kard? Tegnap vettem egy porolót Azt tettem oda! Fényes hüvelyű porolót O, ki látott még, Amióta áll a világ, A csillagos ég! Édes kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Mit keres ez a katona A te ágyadon? Ó, te ember, bolond ember, Hol a katona? Szolgálóm a hideg fogta, Az feküdt oda! Szolgálónak pörge bajuszt 0, ki látott még, Amióta áll a világ, A csillagos ég! Édes kedves feleségem! Mi baj, angyalom? Még az éjjel bált is csapunk Ha én akarom! Jaj, Istenemjaj, énnékem! Minek olyan bál, Ázott kötél a sarokba Bunkósbottal vár! Gesztete-Mezőlapos, Rima melléke Motyovszky Józsefne Kovács Teréz (52), 1975 Egyszer a hegytetőről, A völgybe néztem át. Ott láttam három grófot, Mely csónakon halász. A legifiabbik gróf A csónak szélin áll. Arany pohárba nyújtja Felém piros borát. Nem kell nékem a bora, Én úgysem ihatom. Mert én szegény lányka, Maga egy gazdag gróf. Én csókra nem gondolok, De pénz sem kell nekem. Zárdába kell elmennem, Hol fátyolt adnak rám. Ha te zárdába mégy, Hol fátyolt adnak rád: Követni foglak, rózsám, Míg szívem meg nem áll. Egyszer a zárda előtt Meghúzták a csengőt: Hol van az új apáca, Aki most idejött? Ha te egy szegény leány, Ide be nem jött senki, Nincs pénzed, vagyonod: De ki sem mehetett. Gondolj egy forró csókra, Rátok gyújtom a házat, Mely szívemben dobog. Ha be nem engedtek!