Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK

Vidróczki megharagudott, amiért így szidták, de csak annyit mondott: - Ne féljenek semmitől, itt leszek én, megvédem magukat, csak hozzanak nekem a vásárból két fillérért gombostűt. Amikor a két asszony jött vissza a vásárból, Vidróczki már várta őket. Hozták a gombostűt is. Vidróczki televerte a két asszony talpát gombostűvel és csak annyit mondott: - Tudják meg, asszonyok, hogy én vagyok Vidróczki! Máskor úgy átkozzanak, hogy még jobban megjárják. Vidróczki nem szerette, ha szidták, ha kérését megtagadták. Egy alkalommal Pintér Pestával Cserépfalu határában járt. Ott egy bacsó vendégei voltak, aki, amikor megérkeztek, mindjárt ürüt vágott le számukra. Ennél a bacsónál éppen ott tartózkodott egy alföldi juhász. Vidróczki megtudta, hogy ez a juhász kijelentette, hogy ő az isten betyárának se vágna juhot. Rövid idő múltán Vidróczki Pintér Pestával felkereste az alföldi juhászt. Vidróczki botjával a nyaka közé húzott, s megparancsolta, hogy minden birkájának vágja el a nyakát. A juhász hiába könyörgött, hogy ne tegye tönkre. Amikor már vagy nyolcnak elmetszette a nyakát, Pintér Pesta mondta Marcinak, hogy elég volt már a leckéből. Vidróczki azzal távozott: „Vedd tudomásul, komám, hogy a betyárnak le szokták vágni a birkát!" (Fónagy Ignác, Csernely) Amit Vidróczki elvett a gazdagoktól, a szegények között osztotta szét. Találékonysággal, furfanggal Vidróczkiék idegen helyen már jó előre tájékozódtak, hogy a jómódúak portáján mi a helyzet. Sajónémeti adatközlők mondták el, hogy egy centeri emberhez, Bán Balázshoz, aki éppen akkor jött haza Aradról a katonaságtól, beállítottak Vidróczki betyárai. Vittek neki egy reverendát, hogy öltözzék bele. Elkísérték magukkal más falvakba. Megmondták Bán Balázsnak, hogy menjen be a házakba, a gazdagoknál jól figyelje meg a helyet, hol, mit tartanak és hogy lehet bejutni. Bán Balázs hatalmas szál ember volt, de nem mert Vidróczkiéknak nemet mondani, mert végeztek volna vele. így aztán katolikus papnak öltözve, segítségére volt Vidróczkiéknak a gazdagok kirablásában. A csokvai Hegedűs Lajos szerint Vidróczkinak olyan tudománya volt, hogy úgy meg tudta csinálni a marhának a lábát, hogy a nyom úgy nézett ki, mintha visszafelé, azaz ellenkező irányba ment volna az állat, mint amerre hajtották. Ha üldözésre indultak a pandúrok, megtévesztette őket a lábnyom és egészen más irányba indultak. Az üldözőktől egyébként mindig szerencsésen megmenekült Vidróczki. Ha veszélyben volt, mindenütt rejtette a szegény nép. A jobbmódúak között is akadtak pártfogói. A bükki pandúrokkal nem volt semmi baja. A pandúrok inkább tartottak Vidróczkitól, hogy valahol elnémítja őket. Gecse Márton (Hét) úgy emlékezett, hogy „Vidróczki még a bettiéri pandúr őrsparancsnoknak a feleségét is élte; a szeretője volt az asszony". A pandúrok és Vidróczki kapcsolatára jellemző az az eset, amit Puskás Farkas Károly (Sajónémeti) mondott el: „Bodó Pál és Papkó Farkas Balázs sajónémeti pandúrok ismerték Vidróczkit. A régi időben a sajónémetieknek Dédesbe kellett menni képviselőválasztásra. Amikor visszafelé jövet a szekerek Mogyorósdon vagy Darócon megálltak, történt, hogy Vidróczki keresett valakit, szűre alatt egy fejszével, mert agyon akarta vágni. Papkó Farkas Balázs az egyik szekérben aludt, a ponyvát is magára húzta. Amikor Vidróczki felhajtotta a ponyvát, látja, hogy Farkas Balázs fekszik ott, aki nyomban felébredt. Szóltak egymáshoz. Vidróczki azt mondja: De jó, hogy szólsz, pajtás, mert agyon vágtalak volna, ha észre nem veszem, hogy te vagy!" Persze, sokszor egész századnyi pandúrt és katonát küldtek Vidróczki elfogatására. Az egri katonaság is kivonult egyszer a bélapátfalvi erdőket meghajtani, de Vidróczkit mégsem tudták elfogni. Csokván, amikor Vidróczkit már bekerítették, s nem tudott a faluból kimenekülni, Fónagy József rejtette el. A felesége éppen gyerekágyas volt. Vidróczkit befektette a felesége mellé, a sátorba. Sokat emlegetik Vidróczki megmenekülését egy kisgömöri legény lagzijából. Urbán Pista elhívta Vidróczkit a lagzijába. A hatóság ezt valahogy megtudta. Már javában tartott a múlatás, amikor a katonaság körülfogta a házat. Vidróczki ruhát cserélt egy öregasszonnyal, s női ruhában elmenekült. Kalo Lajos Csokván úgy tudta, hogy ez az eset Vidróczki nővérének a lakodalma alkalmával történt Szilvásváradon. Az apátfalvi kocsmában szintén ruhacserével menekült meg a pandúroktól. A kocsmárossal cserélt ruhát és ő maga mérte a bort a pandúroknak. Ismerünk olyan adatot, amely szerint Vidróczkinak katonailag szervezett csapata volt. Ennek azonban semmilyen alapja nincs. A hagyomány Vidróczkinak csak néhány társáról emlékezik. Ezek: Lőrincz Pesta, Pintér Pesta, Galbács Jani és Piros Paja. Közülük az utóbbi kettő nem is volt betyár, hanem