Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK

Mátyás király Vígtelkén Mátyás király egyszer ott vadászott, ahol most Vígtelke van. A gazdag vadászat után a nagy hegy lábánál egy kis forrásnál víg lakomát rendezett. - Víg telek ez nekem - mondta Mátyás király. így lett a falu neve Vígtelke. (Tornaija, Sajó-völgy) Mátyás király Sajónémetiben A várhegy alját Tündérpataknak híjják. Ott lakott Mátyás király. Ott volt a kastélya. Onnan ment Putnokra a nemesekkel. A putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg a nemeseket. (Sajónémeti, Sajó-völgy) Mátyás diák Bente úrnál Rossz fát tett a tűzre a moldvai vajda, Erdély székely földjét egyre háborgatja. Hollós Mátyás király ezt abban nem hagyja, Mikor nem is várja, majd akkor üt rajta. De míg megindulna fekete sereggel, Nagy titokban szépen elő lovat, nyergel. Elindul a székely földre egy szép reggel Kémszemlét tartani, amint vezérnek kell. De hogy az ellenség rá se hederítsen Mikor ott ókumlál alá hegygerincen, Diák ruhát ölt fel, azt nem veszik kincsen, Nem diák köntös, ha könyökén folt nincsen. Arany-ezüst nem volt rajta egy mákszemnyi, Kopott süvegével mehetne rák-szedni, De az ellenséget így lehet rászedni, A szegény diákot nem bántja ám senki. Hetedhét országot mint diák bejárok, Nem bántanak útban pusztázó betyárok, Útonálló bégek, hatalmas bojtárok Még meg is traktálnak juhos pakulárok. így megy által szépen ojtozi szoroson, Feljegyez magának mindent punktumoson. Mikor mindent megtett, megint vissza oson Keresztül rengeteg erdejű havason. Az egész útjában nagy messze nem talált Sem egy vándor kunyhót, sem egy vadász tanyát. A puliszkához is leült volna talán, Nem várta volna, hogy hoznak hozzá kanált. Hát egyszer rábukkan egy szép úri lakra, Üvegből van annak egynéhány ablaka, A többi pediglen téglával berakva, Ez áztat mutatja, nem néznek ki rajta. Az országúton, mely a kastélyhoz vezet, Kaszálni való fű vala a kövezet. Hogy itt szekér járna az már ritka eset. Marha nyomot látni, de azt is keveset.