Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Zabos Ha valami vagy valaki nagyon felbosszant ben­nünket, mérgesek, dühösek vagyunk és erről kérdez­nek, így válaszolunk, pl.: Nagyon zabos vagyok, mert a disznó a kertben kitúrta a krumplit. Vagy pl.: Na­gyon zabos vagyok, mert ez a Pista gyerek összetörte a vizes korsót. Zavarosban szeret halászni Az ilyen személy nem jár egyenes úton. Mindig azt figyeli, hol, milyen haszonra lehetne szert tenni; mindenütt megjelenik, ahol bonyolult ügyekről, bi­zonytalan dolgokról van szó és azt lesi, hogyan tudna abból valamit a maga javára fordítani. Zokon esik Ugyanazt jelenti, mintha azt mondanánk, hogy rosszul esett. Akkor mondjuk, ha olyan valaki bánt, sért meg bennünket, aki közel áll hozzánk, akitől nem vártuk azt, amit tett vagy szólt ellenünk. Zöldséget beszél Beszél összevissza, összehord hetet-havat, a fele se igaz annak, amit mond. Zy Nem árul zsákbamacskát A vásárban hangzik el leginkább. Az eladó a por­tékáját kínálva hangoztatja, hogy az áruját bárki megnézheti, megfoghatja, kipróbálhatja stb., nem csap be senkit, nem rejtve kínálja az árucikkét. Mondhatjuk akkor is, ha azt akarjuk hangsúlyozni, hogy őszintén, nyíltan beszélünk, nem rejtünk sem­mit a véka alá, ami a szívünkön, az a szánkon (vö. O. Nagy: 489.). Az én zsebem bánja meg Akkor mondjuk, ha a feleségünk, vagy a gyerme­künk kívánságának a teljesítéséről van szó, azaz zsebbe kell nyúlni, a pénztárcát elő kell venni és fizetni kell. Elhangozhat más összefüggésben is, pl. ha egy családtagunk vállalkozásba kezd, anyagilag támogatjuk, de kételkedünk a sikerben. Akkor is mondhatjuk, ha bennünket akarnak rábeszélni vala­milyen üzletre, amit ezzel a mondással igyekszünk elhárítani, mert félünk, hogy ráfizetünk, elveszíthet­jük a pénzünket. Nem teszi zsebre Nincs jelen az, akivel kapcsolatban mondjuk. Má­soknak panaszkodunk, hogy valaki kellemetlenséget okozott nekünk, pletykált, valótlanságot állított ró­lunk, és ez méltán felháborított bennünket. De ha találkozunk az illetővel, megmossuk a fejét, kemé­nyen megszidjuk. Úgy megmondjuk neki a magun­két, hogy megemlegeti, nem fog neki örülni, nem teszi zsebre.

Next

/
Thumbnails
Contents