Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg Senki sem tudhatja, mikor hal meg. A halál eljövetele nincs életkorhoz kötve. Matuzsálemi kort elérhetünk, de csecsemőként is meghalhatunk. Kitették a szűrét Régen a leánynézőbe ment legény a lányos házban hagyta a szűrét azzal a céllal, hogy megtudakolja, a leány és a szülők elfogadják-e az udvarlási szándékát. Másnap reggel a házhoz ment és ha azt látta, Kívül tágasabb! A mondás sértő, megalázó. A helyiségből való távozásra szólít fel. Rendszerint akkor kerül erre sor, ha az illető olyat mond vagy cselekszik, amivel a jelenlévőket felbosszantja, ami miatt az ottléte nem kívánatos. Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér! A fiataloknak mondjuk tanításképpen. Elhangzik azonban gyakran családi beszélgetés, tervezgetés kapcsán is. Ne tervezzünk olyan dolgot, amellyel kapcsolatban nincsen meg az anyagi tehetségünk. Csak annyit költhetünk, amennyire futja, amennyi pénzünk biztosítva van; ne legyen több a kiadásunk, mint amennyire telik. Kiváglak, mint a taknyot! Veszekedés, vita hevében hangzik el. A magát erősebbnek (nem csak fizikai értelemben) tartó egyén fenyeget így. Mondhatjuk annak is - többnyire gyereknek -, aki nem megfelelő magatartást tanúsít, rendetlenkedik stb. s ijesztésnek mondjuk pl.: Feri, ha nem viselkedsz rendesen, úgy kiváglak mint a taknyot! Beleköp a tálba Rosszindulatú cselekvést fejez ki. Arra a személyre vonatkozik, aki mások dolgába durván beleavatkohogy a szűre a tornácon vagy az eresz alatt csüng, abból megtudta, hogy elutasították. Szűrös üzenet ma már nem ismeretes, azonban az elutasítást ez a mondás fejezi ki. Vonatkozhat más esetre is, így pl. arra, amikor valakit lakásból, baráti társaságból, mulatságból stb. kitessékelnek vagy munkahelyéről elbocsátanak (vö. O. Nagy: 451.). Bő szüretet, nagy csizmát! Tréfás jókívánságként hangzik el, ha szüretkor esik az eső. A nagy csizma dagad a sártól az ember lábán, a must pedig szaporodik az esőtől. T zik, meghiúsítja, tönkreteszi embertársának az elképzelését, dolgait, célkitűzéseit, amivel anyagi és erkölcsi kárt okoz neki. Nem ennék vele egy tálból cseresznyét Arról mondjuk, akire haragszunk, akit nem becsülünk, akivel semmilyen közös dologban nem vennénk részt. Beszélgetés kapcsán mondjuk többnyire olyan eset felidézésekor, amelyben az illető személye kerül szóba és ezzel a mondással fejezzük ki róla véleményünket. De vitatkozás hevében dühösen az illető szemébe is mondhatjuk. Rászólhatunk így is pl.: Mit képzelsz te magadról, nem ettünk egy tálból cseresznyét. Tál, kanál nincs csördülés nélkül A házastársak bármilyen szeretetben és békében élnek együtt, előfordul közöttük nézeteltérés, vita, olykor veszekedés is. Ha erről panaszkodnak, akkor szoktuk mondani ezt, amivel azt fejezzük ki, hogy nem nagy dologról van szó, mindennapi eset ez, nem kell vele törődni. Kihúzzák a talajt a lába alól Az ilyen ember rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került. Nem jött be a számítása, tervei nem valósultak meg, kölcsönt vett fel, amit nem tud visszafizetni, aminek következtében elárverezik, a teljes vagyonát s fokozatosan koldusbotra jut (vö. Kicsúszott a lába alól a talaj).