Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

anyagi, sem egyéb körülménye ahhoz, hogy ilyen magatartást tanúsítson. Úgy tesz, mintha jómódú lenne. Mások előtt, különösen a mulatóhelyen költekezik, húzatja a cigánnyal, mások számláit is fizeti. Olyan asszonyról is elhangzik, aki nagy vendégeskedést csinál azért, hogy mások előtt kitűnjön (vö. O. Nagy: 404.). Úgy bánik vele, mint a ronggyal Sajnálkozóan mondjuk arról a személyről, akivel durván bánnak, becsületében, emberségében megsértik. Az ilyen ember kiszolgáltatott, kénytelen elviselni a gorombaságot, a megaláztatást. Ilyen példa többnyire falun gazda-cselédi és házastársi (férj-feleség) kapcsolatban fordult elő (vö. Biztatja, mint kocsis a lovát; Durva, mint a pokróc). Rosszul kelt fel A mondás többnyire egy-egy alkalomra vonatkoztatva utal az ember pillanatnyi lelkiállapotára, amely miatt haragos, morcos, rosszkedvű (vö. Bal lábbal kelt fel). Rosszban töri a fejét Arról mondjuk, akivel kapcsolatban gyanakszunk, hogy olyasmit tervez, ami nem egyenes, nem becsületes dolog; olyasmit akar cselekedni, amivel másoknak árt, illetőleg másokat kellemetlen helyzetbe hoz. A rosszból is lehet még jó Általában a ravasz, haszontalan, lusta, semmirekellő gyermek panaszkodó szüleinek mondjuk reményt keltő kívánságul. Sok példa van arra, hogy a gyermek idővel megkomolyodik és becsületes, minden tekintetben megfelelő ember válik belőle. Rossznál rosszabb A rossz fokozása: nagyon rossz. A szülő panaszkodik a rosszalkodó, szófogadatlan, pajkos gyermekéről, pl. Pali fiam, még a rossznál is rosszabb. Elhangozhat olyan esetre vonatkozóan is, amely nagyon kellemetlenül, súlyosan érint bennünket, a rossznál is rosszabb, azaz nagyon rossz. Egy rossz száz jót is elront Ha egy ládában van 100 db barack és abból egy rothadt, a többi jó is elromlik tőle. Ez vonatkozhat az emberre, illetve a gyermekekre is. A rossz társaságba került személyek előbb-utóbb maguk is a társaságbeliekhez hasonulnak. Rossz a rosszal, de még rosszabb a rossz nélkül A rossz családi életet élő házaspárra mondják, főleg ha a férj rossz. Gyakran előfordul, hogy megromlik a házasság. A férj részegessé válik, alig törődik a családjával, a munkáját is hanyagolja. Az ilyen házasságban az asszonyra több munka hárul, sokat szenved lelkileg is, testileg is. Ennek ellenére - különösen régen - nagyon ritkán hagyták el az asszonyok a férjüket. Úgy vélték, az ember rossz tulajdonságaival is jobb, mert nélküle még nehezebb lenne az élet. Sok van a rováson Többnyire gyerekkel kapcsolatban hangzik el. A rosszalkodó, a munkáját, feladatait sorozatosan elhanyagoló gyereknek mondja a szülő. Ezzel megfenyegeti, vigyázzon, már olyan sok „bűne" van, amit számon tartanak, felelősségre vonják és veréssel is számolhat (vö. O. Nagy: 119., 405.). Szembe rózsám, ha szeretsz Tréfás mondás. Társaságban hangzik el, amikor a jelenlévő nők-férfiak egymással szemben helyet foglalnak. Piros, mint a rózsa Szép, mint a rózsa A szép, üde, barna arcú lányt illetik, jellemzik így. A rózsához hasonlítás a legnagyobb dicséretnek számít. Amilyen rózsát szakítottál, olyat szagolsz Annak az embernek mondjuk, aki panaszkodik, mert nincs megelégedve a feleségével (vö. Ki milyen virágot szakajt, olyat szagol).