Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Senki sem lehet próféta a maga falujában Arról az emberről való beszélgetés kapcsán hangzik el, aki bár kiemelkedő személyiség, a maga közösségében, falujában mégsem kapja meg az elismerést, inkább más, nem helybeli - gyakran gyengébb képességű - embert részesítenek előnyben. Fogadatlan prókátornak ajtó mögött a helye Annak mondjuk, aki kérdés nélkül beleszól mások beszélgetésébe, különösen olyan dolgokba, ami nem tartozik őrá. Ez többnyire akkor hangzik el, amikor két ember vitájába egy harmadik, aki illetéktelen személy, beleszól és állást akar foglalni, véleményét akarja elmondani. Mérges, mint a pulyka A valamilyen ok miatt nagyon dühös, mérgét, haragvását szavakban kifejező és olykor tettlegesen is kimutató emberről mondják. Ez hiányzott, meg egy púp Akkor mondjuk, amikor sok gondunk, bajunk van és még jött egy váratlan dolog, amire nem számítottunk. Mintha puskából lőtték volna ki Arról a személyről mondjuk, aki a társaságból váratlanul, hirtelenül, gyorsan eltűnik úgy, hogy észre sem vesszük a távozását. Hajlik, mint Putnok Arról az emberről mondják, aki mindig annak az embernek ad igazat, akivel éppen beszél, azzal a vezetővel, politikával ért egyet, amelyik uralmon van, úgy igazodik, ahogy a mindenkori érdeke megkívánja, így hajlott egykor Putnok város hol a törökhöz, hol az osztrákhoz, hol pedig a kurucokhoz. Verjen meg a ragya! Szitkozódáskor hangzik el. Többnyire az asszonyok átkozódásában fordul elő. A falusi emberek a himlőt ragyának nevezték. Különösen nagy sértés volt, ha valakinek azt mondták: Merjen meg a ragya! Hogy a rák a vetésre ne menjen Semmitmondó válasz annak, akinek az érdeklődésére nem akarunk nyilatkozni. Ezzel az illető tudomására hozzuk, hogy nem beszélünk a dologról, legalábbis neki nem tárjuk fel az ügyet, mert nem élvezi a bizalmunkat. A mondás gyakran sértődést eredményez. Vörös, mint a főtt rák Arról az italozó, alkoholista emberről mondjuk, akinek az arca-orra borvirágos, olyan piros-vörös színű, mint a megfőtt rák. Mondhatjuk arra is, aki valamilyen ok miatt (pl. hazugságon kapják és elszégyelli magát) feltűnően elpirul, szinte elvörösödik, mint a főtt rák. Áll, mint egy rakás szerencsétlenség Rendszerint úgy mondjuk: Ne állj, mint egy rakás szerencsétlenség! Arra szólunk így rá, aki tétlenkedik, nem tudja, hogyan fogjon a munkához, a feladat elvégzéséhez, csak áll, vár, tétlenkedik, hogy majd csak történik valami. A mondás felszólítás a cselekvésre (vö. Tátja a száját). Ráncba szedi A rakoncátlan, szófogadatlan, hanyag gyerekkel kapcsolatban mondja a szülő akkor, ha már szép szóval nem sikerült a rendre, a fegyelemre nevelni, a tanulásra, a munkára rávenni. Az asszony mondja a férjének pl. Nem bírok ezzel a Pistivel, hiába beszélek neki, nem tanul. Erre az apa így válaszol pl.: No, majd én ráncba szedem -, amelyben benne rejlik, hogy ha nem tudna szóval, apai szigorral hatni rá, akkor veréssel fegyelmezi meg (vö. O. Nagy: 397.).