Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
a legdrágább italokat rendeli, társasága számláját fizeti, meggondolatlanul költekezik. Ha valaki szánakozva szól róla, így válaszolunk: Sose sajnáld, annyi pénze van annak, mint a halnak. (A hal pénze a megszámlálhatatlan pikkely.) Nehéz a pénzt megkeresni, de könnyű elkölteni A szülők, az idősek figyelmeztetik a gyermekeket, fiatalokat, hogy az életben nem könnyű a pénzt megkeresni, gyakran nehéz fizikai munkát, sok gonddal járó szellemi tevékenységet kell végezni ahhoz, hogy megfelelő jövedelemhez, keresethez jussunk, éppen ezért gondoljuk meg, mire költjük a pénzünket, mert a nehezen megkeresett pénzt könnyelműen el lehet herdálni. Pénz beszél, kutya ugat! A pénz mindent megold. A pénzzel vásárolsz, ügyet intézel. Ha pénz van a zsebedben, akkor gyorsan rendeződnek a dolgaid. A pénz helyetted „beszél", ez a feladata, akár a kutyának az ugatás. A régi öregek gyakran mondták ezt, különösen a szegényebbek, amikor vásárolni szerettek volna, de nem volt pénzük. Akinek pénze nincsen, gyalog megyén Pestre Kinek lova nincsen, gyalog megyén Pestre Mindkettő ugyanazt jelenti. Azzal kell beérnünk, amink van. Anyagi körülményeink határozzák meg az életünket, kívánságaink teljesítését. Hiába szeretnénk olyasmit, amit a pénz hiánya miatt nem tudtunk megvalósítani. Vágyainkat lehetőségeinkhez kell mérni. Pénz nélkül bolond megy a vásárra Pénz nélkül teljesen hiábavaló piacra, vásárba menni. Pénz nélkül semmit sem vásárolhatunk, ezért a vásáron feleslegesen töltjük az időt. A pénz olvasva, az asszony verve jó A mondás komoly és tréfás. Ha valamit eladunk a vásáron, piacon, akkor is újra kell az összeget számolni, ha a vevő számolva teszi a kezünkbe. Fontos, hogy mi is meggyőződjünk valóban azonos-e az őszszeg. Ha mi vásárolunk és az eladó számolatlanul akarja eltenni a pénzt, ezzel a mondással szólítjuk fel, hogy ő is olvassa meg az átadott összeget. A mondás második fele az elsőhöz szolgál tréfás nyomatékul. Rossz pénz nem vész el Ha a gyermek időre nem megy haza, a hozzátartozók aggódnak, nyugtalanok, hol jár, miért nem érkezett még haza, nem történt-e vele valamilyen baj stb. Nyugtatásul, tréfásan mondják ilyenkor, ami azt jelenti, nem kell félteni, nem kell aggódni, nem vész el, előbb-utóbb előkerül. Eltűnt, mint Petőfi a ködben A társaságtól észrevétlenül eltávozó személlyel kapcsolatban hangzik el. Az iránta érdeklődőnek válaszként tréfásan mondjuk (vö. Kereket old). Petrezselymet árul Arról a leányról mondták, akit a bálban a legények nem kértek fel táncolni. A teremben körben a fal mellett székek voltak. Azon ültek a lányok. A legények felkérték őket, majd a tánc után visszavezették a helyükre. Ha egy leányt senki se kért táncra, sajnálkozva emlegették a táncmulatságról való beszélgetés kapcsán, pl. Szegény Szabó Vilma egész este petrezselymet árult. Hiszi a pici (piszi) Többnyire nem jelentős dologgal, üggyel kapcsolatban - zömmel nők körében - hangzik el. Azt jelenti, hogy inkább nem hiszem, mint hiszem. Más elhiheti, én kételkedem. Gyakran gyermek nagyotmondó állítására mondjuk válaszul. Jó pihenni néha, de henyélni vétek A szorgalmas, dolgos embernek szüksége van a pihenésre, ezt mindenki természetesnek tartja, azonban a munkakerülő személy elítélendő, a henyélés, lustálkodás bűnnek tekinthető. Ragad bele, mint a pióca Többnyire arról a leányról mondják, aki feltűnően kerülget egy legényt, minden alkalmat megkeres arra, hogy találkozzon vele, bár az kevésbé vagy egyáltalában nem akarja. De mondják akkor is, ha a másik