Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

a legdrágább italokat rendeli, társasága számláját fizeti, meggondolatlanul költekezik. Ha valaki szána­kozva szól róla, így válaszolunk: Sose sajnáld, annyi pénze van annak, mint a halnak. (A hal pénze a meg­számlálhatatlan pikkely.) Nehéz a pénzt megkeresni, de könnyű elkölteni A szülők, az idősek figyelmeztetik a gyermekeket, fiatalokat, hogy az életben nem könnyű a pénzt meg­keresni, gyakran nehéz fizikai munkát, sok gonddal járó szellemi tevékenységet kell végezni ahhoz, hogy megfelelő jövedelemhez, keresethez jussunk, éppen ezért gondoljuk meg, mire költjük a pénzünket, mert a nehezen megkeresett pénzt könnyelműen el lehet herdálni. Pénz beszél, kutya ugat! A pénz mindent megold. A pénzzel vásárolsz, ügyet intézel. Ha pénz van a zsebedben, akkor gyor­san rendeződnek a dolgaid. A pénz helyetted „be­szél", ez a feladata, akár a kutyának az ugatás. A régi öregek gyakran mondták ezt, különösen a szegényeb­bek, amikor vásárolni szerettek volna, de nem volt pénzük. Akinek pénze nincsen, gyalog megyén Pestre Kinek lova nincsen, gyalog megyén Pestre Mindkettő ugyanazt jelenti. Azzal kell beérnünk, amink van. Anyagi körülményeink határozzák meg az életünket, kívánságaink teljesítését. Hiába szeret­nénk olyasmit, amit a pénz hiánya miatt nem tudtunk megvalósítani. Vágyainkat lehetőségeinkhez kell mérni. Pénz nélkül bolond megy a vásárra Pénz nélkül teljesen hiábavaló piacra, vásárba menni. Pénz nélkül semmit sem vásárolhatunk, ezért a vásáron feleslegesen töltjük az időt. A pénz olvasva, az asszony verve jó A mondás komoly és tréfás. Ha valamit eladunk a vásáron, piacon, akkor is újra kell az összeget szá­molni, ha a vevő számolva teszi a kezünkbe. Fontos, hogy mi is meggyőződjünk valóban azonos-e az ősz­szeg. Ha mi vásárolunk és az eladó számolatlanul akarja eltenni a pénzt, ezzel a mondással szólítjuk fel, hogy ő is olvassa meg az átadott összeget. A mondás második fele az elsőhöz szolgál tréfás nyomatékul. Rossz pénz nem vész el Ha a gyermek időre nem megy haza, a hozzátarto­zók aggódnak, nyugtalanok, hol jár, miért nem érke­zett még haza, nem történt-e vele valamilyen baj stb. Nyugtatásul, tréfásan mondják ilyenkor, ami azt je­lenti, nem kell félteni, nem kell aggódni, nem vész el, előbb-utóbb előkerül. Eltűnt, mint Petőfi a ködben A társaságtól észrevétlenül eltávozó személlyel kapcsolatban hangzik el. Az iránta érdeklődőnek válaszként tréfásan mondjuk (vö. Kereket old). Petrezselymet árul Arról a leányról mondták, akit a bálban a legé­nyek nem kértek fel táncolni. A teremben körben a fal mellett székek voltak. Azon ültek a lányok. A legények felkérték őket, majd a tánc után visszave­zették a helyükre. Ha egy leányt senki se kért táncra, sajnálkozva emlegették a táncmulatságról való be­szélgetés kapcsán, pl. Szegény Szabó Vilma egész este petrezselymet árult. Hiszi a pici (piszi) Többnyire nem jelentős dologgal, üggyel kapcso­latban - zömmel nők körében - hangzik el. Azt je­lenti, hogy inkább nem hiszem, mint hiszem. Más elhiheti, én kételkedem. Gyakran gyermek nagyot­mondó állítására mondjuk válaszul. Jó pihenni néha, de henyélni vétek A szorgalmas, dolgos embernek szüksége van a pihenésre, ezt mindenki természetesnek tartja, azon­ban a munkakerülő személy elítélendő, a henyélés, lustálkodás bűnnek tekinthető. Ragad bele, mint a pióca Többnyire arról a leányról mondják, aki feltűnően kerülget egy legényt, minden alkalmat megkeres arra, hogy találkozzon vele, bár az kevésbé vagy egyálta­lában nem akarja. De mondják akkor is, ha a másik

Next

/
Thumbnails
Contents